A segélyezőknek nem tetszik a magyar Afganisztán-stratégia
Túlságosan általánosnak és hiányosnak érzi a magyar Afganisztán-stratégiát a térség legnagyobb magyar civil szerepvállalója, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Baptista Szeretetszolgálat szerint pedig jobban nyomon kellene követni a segélyeket.
2009. november 24. kedd 19:50 - HírExtra
Fekete Dániel, az Magyar Ökumenikus Segélyszervezet szóvivője a "Magyarország Afganisztáni Szerepvállalása Középtávú Stratégiai Kitekintés" című dokumentumról elmondta: az anyag inkább egy katona-, és biztonságpolitikai összefoglalója az ottani tevékenységnek; a humanitárius és fejlesztési célok háttérbe szorulnak, annak dacára, hogy hazánk a nemzetközi színtéren donorországként szerepel.
"Ez nem igazán stratégia, inkább egy kitekintés, ahogy a neve is mutatja. Többek között hiányzik belőle a morális célok megfogalmazása, vagyis az, hogy miért is vagyunk ott Afganisztánban" - fogalmazott a szóvivő. Szerinte a stratégia nem tartalmazza az eddigi eredményeket, az eddigi munka hatásait, és nem nyújt világos alapot a jövőbeni munkához.
A stratégia végső célja - szemben azzal, ami a dokumentumban áll - nem lehet csak a kivonulás feltételeinek megteremtése. Ennél konkrétabb célok szükségesek, mint például az, hogy Baglán tartományban - ahol a magyarok ténykednek - milyen legyen az oktatási háló, vagy, hogy mit akarunk elérni az egészségügyben és a mezőgazdaság területén néhány éven belül - vélte Fekete Dániel.
Hozzátette: "bízunk abban, hogy lesz ennek egy részletes kibontása is, melyhez az Ökumenikus Segélyszervezet szívesen felajánlja több mint kilencéves afganisztáni tapasztalatait".
Fekete Dániel szerint Magyarországon egyre inkább csökkenek a források, amelyek ráadásul elaprózódnak a különböző minisztériumok között. Az viszont szerencsés, hogy több helyen is megfogalmazódik, a katonaságnak inkább katonai, míg a civil szférának a civil feladatokra kell hangsúlyt fektetnie.
Herencsár Lajos egyetemi tanár, a Baptista Szeretetszolgálat - a második legnagyobb magyar civil szerepvállaló Afganisztánban - önkéntese azt hangsúlyozta, hogy az ottani helyzetet pusztán katonai eszközökkel megoldani nem lehet.
A civil szféra bevonásával a segélyeket is jobban nyomon kell követni, és azokat nem luxusszállodák, konferenciatermek építésére kell fordítani. Nagyon fontos a fejlesztésre szánt pénzek nyomon követése és a fenntartható fejlesztések támogatása is - mondta az önkéntes.
Balázs Péter külügyminiszter a múlt héten jelentette be, hogy elkészült a magyar Afganisztán-stratégia, amely főképpen a fejlesztések fenntartására és hatékonyabbá tételére helyezi a hangsúlyt. Szólt arról is, hogy Magyarországon több minisztérium kezelésében folyik az újjáépítési projektek megvalósítása például mezőgazdasági, oktatási és infrastrukturális területen.
Az a cél, hogy a kelet-ázsiai ország minél előbb a saját lábára tudjon állni - mondta a miniszter, aki szerint a fejlesztésekre szánt pénz nem fog növekedni a közeljövőben.
A stratégiai irányvonalak között szerepel, hogy Magyarország hozzájáruljon - például munkahelyteremtéssel - a szegénység tartós csökkentéséhez, az életkörülmények javításához.
Az anyagban megemlítik a civil szerepvállalás erősítését, egyúttal azt is, hogy a honvédségnek a jövőben inkább a klasszikus katonai tevékenységekre kellene koncentrálnia Afganisztánban.