Botka lesz a miniszterelnök-jelölt? - a választmány közbeszólhat
A HírExtra úgy tudja, még nem lefutott a miniszterelnök-jelöltség az MSZP háza táján. Kovács László és Mesterházy Attila helyett nevető harmadikként, a választmányi gyűlésen akár Botka László is befuthat.
2009. november 24. kedd 14:59 - Pénzes Dávid
Az MSZP-ben az a biztos, hogy semmi sem biztos – legalábbis a
jelöltállítás kérdésében. A bizonytalanság végül is érthető, hiszen a tét óriási: messze nem mindegy kinek az „arcával” veszítik majd el nagy valószínűséggel a választásokat. Szebben fogalmazva: ki lehet az, aki minimalizálni tudja a vereséget és tisztes eredményt tud kihozni a párt számára jövő tavasszal?
A kampány legfontosabb figurája lesz a miniszterelnök-jelölt, akinek személyéről hosszas találgatások láttak napvilágot. Ezeknek két oka is van: egyrészt a megnevezett személyből következtetni lehet majd a szocialisták kampányának jellegére, illetve jelezni fogja azt is, kinek mekkora személyes politikai befolyása van a párton belül – ez a választások utáni időszakra lehet meghatározó, és az MSZP új útját is kijelöli.
Másfelől azért is fordult az érdeklődés ennyire a párt leendő jelöltje felé, mert a másik oldalon nagyon régen eldőlt (többször elhangzott már, még ha hivatalosan nem is jelentették be), hogy
Orbán Viktor a kormányfő-jelölt, így a sajtó kénytelen az MSZP körül szaglászni.
Mesterházy Attila jelöltsége régóta napirenden volt, ami azt mutatja, a fiatal szocialista politikus ügyesen köti a kompromisszumokat a pártban, és csendben, de magabiztosan lépked föl a ranglétrán. Frakcióvezető-helyettesként többször is „beszólt” Gyurcsánynak, mikor az miniszterelnök volt, ami a szavazók szemében szimpatikussá tette. Frakcióvezetői posztja megkérdőjelezhetetlen volt, mikor Lendvai Ildikó pártelnöksége miatt lemondott róla. A következő lépcsőfok a miniszterelnök-jelöltség.
Ámde!
Botka László
1991-ben belépett az MSZP-be. 1992 és 1994 között az ifjúsági tagozat elnöke, és a párt országos választmányának tagja volt. 1992-től az MSZP szegedi elnökségének tagja, és a Baloldali Ifjúsági Társulás szegedi szervezetének tiszteletbeli elnöke. 1998. decemberben az MSZP szegedi, 2000. októberben Csongrád megyei elnökévé választották. 2003. március 29-én elindult a párt országos választmányának elnöki tisztségéért. A 2004 nyár végi tisztújítás során megerősítették megyei pártelnöki posztján. Az 1994. évi országgyűlési választásokon Szegeden mandátumot szerzett. Az 1994. június 28-án megalakult Országgyűlés legfiatalabb tagjaként az alakuló ülés korjegyzője volt. 2002. április 21-én visszaszerezte négy évvel korábban elvesztett mandátumát. A 2002. évi önkormányzati választásokon Szeged megyei jogú város polgármesterévé, és a Csongrád megyei közgyűlés tagjává választották. 2002-től az ET, valamint a Nyugat-európai Unió Parlamenti közgyűlésében a magyar delegációk helyettes tagja. A 2006-os országgyűlési választásokon Csongrád megye 3. számú választókerületében szerzett mandátumot. 2006. május 30-tól az európai ügyek bizottságának tagja.
Azonban van itt egy bökkenő. Ahhoz, hogy ezt megszerezze, négy hatalmi csoport támogatásával kell bírnia: a parlamenti frakcióéval, az országos választmányéval, az MSZP elnökségével, és nem utolsó sorban a befolyásos szocialista politikusokéval, (akik a vezetésnek hivatalosan nem tagjai.)
A frakció támogatásával biztosan rendelkezik, hiszen ellenlábasa, a jelöltségre szintén egyre esélyesebb Kovács László brüsszeli munkája miatt már öt éve eltávolodott a frakciótól, őt biztosan nem támogatnák. Az országos választmány támogatása egyelőre kiszámíthatatlan: emlékezzünk a Gyurcsány - Kiss Péter párharcara! Akkor a választmány az elnökséggel együtt Kiss Pétert támogatta végül a Kongresszus választotta meg Gyurcsányt. (A választmányi ülés és szavazás szombaton lesz, a Kongresszus december 12-én ül össze.)
Kovács erősödik
Az elnökség többsége egyelőre
Mesterházy Attilát támogatja, de Szekeres Imre például tudvalevőleg nem szimpatizál a fiatalabb generációs szocialistákkal (emlékezetes eset, amikor
dühösen beszólt Ujhelyi Istvánnak), sokkal inkább lenne kedvére való Kovács László. A megyei elnökök eddig Mesterházyt támogatták, de ők jellemzően hamar képesek változtatni a véleményükön.
Negyedik erőként vannak jelen a pártban azon befolyásos politikusok, akik nem tagjai az elnökségnek, de szavuk messzire hallatszik. Ilyen Gyurcsány Ferenc, vagy éppen az önjelölt Kovács László. Gyurcsány amilyen vehemenciával tette el a magyar politikai térfélről Kovácsot, most annyira erősen szeretné a párt miniszterelnök-jelöltjének látni. Ez pedig sokat nyomhat a latba.
Elhalasztódás
Talán nem véletlen, hogy az eredetileg mára tervezett döntéshozatal információink szerint sokáig bizonytalan volt, s sokan szeretnének még további egyeztetéseket.
Nyakó István azonban ma délben közölte, lesz egy név.
Egyelőre annyi bizonyos, hogy az összes hatalmi tényező egy dologban egyetért: egyetlen személyt szeretnének jelölni a választmány számára, nem akarnak megosztottságot, versenyt. A személyben azonban sokáig nem tudtak megegyezni.
A bevezetőben említett Botka László neve nem véletlen. Úgy tudjuk, a szegedi polgármesternek számtalan támogatója van. Népszerűsége a szocialista pártban szakmai eredményei miatt töretlen, és ugyanazért fogadja el a bizonytalan szavazók tömege, sőt, az ellenzéki szavazók is elismerik érdemeit. Ez természetesen nem jelenti, hogy megnyerheti a szocik számára egyre inkább megnyerhetetlennek látszó választást, de támogatottsága lehet annyira erős, hogy a két említett jelölt harcából egyfajta kompromisszumként ő kerül ki győztesen.
Kínos
Tény, hogy az MSZP számára egyre kínosabb a miniszterelnök-jelöltállítási procedúra, és nagyban kezd hasonlítani a Gyurcsány–korszak lezárultakor lejátszódott kormányfő-keresési kutyakomédiához. Ezt pedig
nem sokáig lehet tartani. Ha olyan helyzet adódik, amikor sem a Kovácsot sem Mesterházyt támogatók nem tudnak közeledni egymáshoz (a választmány elé pedig nem akarnak két jelöltet állítani), akkor szépen befuthat Botka László is.
***
Az MTI úgy tudja, hogy az MSZP elnöksége Mesterházy Attilát kedden délután egyhangúan támogatta, a megyei elnökök és a párt országos választási bizottsága is egyetértett a döntéssel. A végső szót azonban a párt kongresszusa mondja ki.