A 2009-es esztendő Darwin-év annak a tiszteletére, hogy február 12-én volt a nagy angol biológus születésének bicentenáriuma, november 24-én pedig a tudományos világ a Fajok eredete megjelenésének 150. évfordulójáról emlékezik meg.

Sokak szerint a vitákat elsősorban az gerjesztheti, hogy Darwin evolúciós elmélete egyrészt hathatós tudományos teória, amely kifejti, hogy az életformák miként fejlődtek a természetes kiválasztódásnak köszönhetően, de ugyanakkor különböző filozófiai tanok és világnézetek alapjául is szolgál, beleértve az ateizmust.

"Az emberek az evolúciót nem annyira mint tudományos elméletet, hanem mint filozófiai tant vetik el" - vélekedett Nick Spencer, a londoni Theos teológiai intézet igazgatója, hozzátéve, hogy lehet valaki evolucionista, de ugyanakkor istenhívő, aki meggyőződéssel vallja az intelligens tervezés létét.

Míg a kreacionizmust, amely szerint az élet és az élővilág sokszínűsége valamilyen értelmes entitás beavatkozásának az eredménye, általában az amerikai konzervatív protestáns csoportokhoz kötik, hasonló nézeteket vallanak sokan a mohamedán világban is. Utóbbinak szentelték a napokban Egyiptomban, Alexandriában tartott konferenciát, ahol a hívők a Korán-idézetekkel igyekeztek megalapozni, hogy miért is vetik el a darwinizmust mint az ateizmus megnyilvánulását.

Nidal Gusszum (Nidhal Guessoum) algériai asztrofizikus, az Egyesült Arab Emírségekben működő Sardzsai (Shardjah) Amerikai Egyetem professzora szerint az intézmény oktatóinak és diákjainak 62 százaléka a darwinizmust bizonyítatlan elméletnek tartja. Az asztrofizikus idézte a pakisztáni egyetemisták között végzett felmérést, amely szerint a diákok 80 százaléka megkérdőjelezi az evolúciót.
"Kitartó erőfeszítéseket, s empatikus hozzáállást igényel, hogy meggyőzzük a mohamedánokat arról, hogy az evolúció nem jelent egyben vallástagadást" - hangsúlyozta Nidal Gusszum.

Az UNESCO által rendezett hétfői párizsi konferencián is akadtak olyan felszólalók, akik ugyan elfogadják az evolúciót, ám vitatják, hogy Darwin elmélete megmagyarázná a természet rendjét.

"Különbséget kell tennünk az evolúció és a darwinizmus között" - hangsúlyozta Jean Staune francia tudományfilozófus, a Darwinon túl című könyv szerzője. Mint kifejtette, természetesen van alkalmazkodás, ám a fizikához és kémiához hasonlatosan a biológiának is megvannak a saját törvényszerűségei.

Mint Michael Denton új-zélandi genetikus kifejtette, míg a darwinista "funkcionalisták" szerint a különböző életformák alkalmazkodtak a külvilághoz, az ő saját "strukturalista" nézetei szerint a dolgok belső logikája is közrejátszik az evolúcióban. A genetikus meggyőződése szerint utóbbi elmélet révén megmagyarázható például, hogy miért sikerült sok állatnak az emberhez hasonlatos szemeket kifejlesztenie, s miként lehetséges, hogy az élet egyik alapkövének számító fehérjék 3 milliárd éve változatlan struktúrákba vannak "bezárva".