Nyolcvanegy milliárdos plusztartalék jövőre

Az általános tartalék 57 milliárd lesz jövőre (2009-ben 47 milliárd), a stabilitási tartalék 99 milliárd (az idei büdzsében ugyanerre 78 milliárd áll rendelkezésre), és az úgynevezett kamatkockázati tartalék további 50 milliárdot tesz majd ki (idén ilyen egyáltalán nem volt).

Ez azt jelenti, hogy jövőre mintegy 81 milliárd forinttal nagyobb tartalék lapul az államkasszában, mint idén. (ez megközelítőleg annyi pénz, amennyit az önkormányzatoktól von el a kormány.)

Pikler Ferenc azonban leszögezte: „mezei” kiadásokra jövőre is csak az általános tartalék 57 milliárdját lehet költeni, a stabilitási és a kamatkockázati pótkeret ugyanis kizárólag a válság miatt előre nem látható makropálya-módosulások korrigálására szolgálhat.

Nem lehet csak úgy lenullázni a kasszát

Ilyen lehet például a jövőre kalkulált 1200 milliárd forintos kamatkiadás váratlan növekedése, például azért, mert valami miatt gyengül az ország iránti bizalom. Kérdésünkre a sajtófőnök leszögezte: ilyen veszélyt a PM elemzői egyelőre nem látnak, hiszen a kamatterhek az év eleje óta éppen, hogy csökkennek.

Az általános célokra elkülönített tartalékot jellemzően előre nem látható károk (pl. árvíz, vihar) enyhítésére szokás fordítani – mondja Pikler, ugyanakkor kérdésünkre válaszolva hozzáteszi: e tétel esetében nincs korlát a kormány számára, az 57 milliárdot tehát – elméletileg – akár a közösségi közlekedés konszolidációjára, vagy az önkormányzatok megsegítésére is fordíthatja.

Tévedés azonban azt feltételezni, hogy Bajnaiék a tavasszal egyfajta választások előtti víg osztogatásba kezdhetnének: mint kiderült, az általános tartalék felhasználhatósága az év egészére vetítve arányosan rögzítve van, méghozzá úgy, hogy az év első felében a tartalékösszeg maximum 40 százalékát lehet felhasználni. Nem lehet tehát csak úgy lenullázni a kasszát – mondja Pikler Ferenc.