Az ugyebár vitathatatlan, hogy az országunk talán egyik legnagyobb krízisét éli át a válság és a helytelen kormányzás eredményeként. Azt most ne firtassuk, mely kormányok hatásának eredménye mindez, mert aki eddig itthon a kormányrúdhoz ért, az rögvest megbolondult és - azt a kevés jót, amit magában hordozott rögvest feledve – ökörségeket, önös ámokfutásokat foganatosított. Manapság illendő azt mondogatni, hogy a legtöbb rosszat eddig az MSZP-s kormányok produkálták, de ez mindössze annak az eredménye, hogy ők voltak eddig legtöbbet kormányon. Ha Viktorkáék lettek volna ilyen sikeresek(ahogy nem voltak), most őket szidná az egész ország. Ennyit a mellékvágányról.



Közösség és összetartás

Szóval gondban vagyunk, de rendesen. Családok százezreinek okoz gondot a megélhetés is, nemhogy a Mikulás és a Karácsony ünnepét ajándékokkal gazdag szeretetben élje meg szeretteivel. Az emberi lelket rettenetesen megviseli a hirtelen változás, főleg, ha negatív. Ami eddig megszokott volt, most elérhetetlen, kivitelezhetetlen. A hiányérzet elkeseredést szül. Az emberek egyetlen mentsvára a fantáziájuk, ahol új ötletek teremnek a hiány pótlására, kinek-kinek fantáziája függvényében. Ha pénz nincs, legalább ötlet legyen.

A közelgő Mikulás, a szeretet jelképe egy olyan érzelmi töltés, amire minden embernek szüksége van. Az összetartás, összefogás, közösséghez tartozás, egymás iránti figyelem, megértés, empátia érzésére, arra, hogy ha gondban is vagyunk, de mi egymáshoz tartozunk, nem hagyjuk el egymást ebben a nehéz időben és valahogy átvészeljük ezt is. Mert nincs az a tragédia, amit ne lehetne túlélni egy szerető közösségben.



Ez nem csak családi szintű érzés, hanem egyéb közösségek alapvető érzése. Egy munkahelyi közösség sokszor van olyan erős kötelék, mint egy család, hiszen nem ritkán többet vagyunk együtt kollégáinkkal, munkatársainkkal, mint a családunkkal, hiszen a megélhetésért, szeretteink, családunk gyarapodásáért sokszor vállalunk plusz munkákat is, így a „kötelező” 8 órát nem egyszer megfejeljük.

Korántsem mindegy, milyen a hangulatunk a munkahelyünkön. A közösségépítés minden magára valamit is adó vállalkozás alapja. Ennek az alapkőnek egyik legfontosabb eleme egy Mikulás ünnepély a cégnél, ahol végtelen formában lehet szeretetet kinyilvánítani, közösségünket megerősíteni. Erre most azt mondja a tisztifőorvos, hogy ezt ne tegyük, mert a nagy közösség veszélyforrás.

Diszkriminált Mikulás

Ha létezik logikai öngól, átgondolatlan, felelőtlen, otromba kijelentés, akkor ez az. Ilyen alapon ugyanis be kellene zárni a középületeket, bevásárló centrumokat, közérteket, piacokat, postákat, bankokat, mozikat, színházakat, éttermeket, kocsmákat, kávézókat, bárokat, diszkókat, klubokat, koncerttermeket, kaszinókat, játéktermeket, óvodákat, iskolákat, egyetemeket, múzeumokat, galériákat, minisztériumokat, önkormányzatokat, hivatalokat, bíróságokat… azaz az egész országot.

Miért pont a Mikulás szúrta az országos tisztifőorvos szemét? Miért pont az egyetlen igazán szeretetet adó ünnepet kell megszüntetni ebben az amúgy is pocsék hangulatú időszakban? Miért nem a miniszterelnököt, vagy politikai ellenfelét szüntetjük meg? Miért pont a Mikulást kell diszkriminálni?Az egész olyan elképesztően rémületes, hogy jobb bele sem gondolni.

Direkt vártam, hogy talán lesz valaki ebben az országban, akinek ez csípni kezdi a szemét és tiltakozni merészel a beteg lelkületű verdikt ellen. De senki. Se miniszterelnök, se szakminiszter, se ellenzék, se civilek, se újságírók, se senki. Az egész társadalom ült és hallgatott beletörődve, mint egy megtört nyomorult, akinek már minden mindegy. Ha nem, hát nem. Akkor idén nem jön Magyarországra a Mikulás, idén nem szeretünk, mert úgyis minek.

Mikulás forradalmat Magyarországnak!

Na, ezt már nem! Még a szeretethez való jogomat is korlátozni akarják? Neeeem, erről szó sem lehet! Mikulás márpedig kell! Mikulás necesse est! Ezúton szólítok fel mindenkit, hogy saját közösségében tartson Mikulás ünnepeket. Építsünk közösségeket ebben a pocsék korban, erősítsük meg az összetartásunkat és a szeretetünket. Ez sokkal többet ér, mint egy influenzaoltáson való gusztustalan polémia vagy a már unásig hallgatott undorító politikai sárdobálás. Nyissuk ki a szemünket és emelkedjünk felül idióta, beteg vezetőink felelőtlen, lelketlen acsarkodásán és ezen a szép napon foglalkozzunk azokkal, akik megérdemlik a szeretetünket. Azon az embereknek pedig, akiknek egy Mikulás veszélyforrás azt üzenem, hogy kapcsolják be végre a vekkert, mert ez a rémálom nem tesz jót nekik és minket is irritál a hülyeségük.