Nem lép hatályba május 1-n a Ptk.

Szép Béla (MSZP), a módosító indítvány egyik aláírója az MTI-nek kedden elmondta: a javaslat szerint a Ptk. Első és Második Könyve az eredeti elképzelések szerint jövő év májusában lép hatályba, ám a Harmadik, Negyedik, Ötödik, Hatodik és Hetedik 2011. január 1-jén.

Hozzátette, a polgári törvénykönyv hatálybalépéséről szóló jogszabályhoz nyújtották be indítványukat, amelyet a kormány is támogat.

A jogalkalmazók, a bíróságok és az ügyvédi kamara véleményét figyelembe véve úgy ítélték meg, hogy a hosszabb felkészülési idő miatt változtatni kell a Ptké. hatályba lépésének időpontján - hangsúlyozta a szocialista képviselő, hozzátéve: ilyen hosszabb felkészülést igénylő területek egyebek mellett a vagyonjog, a szerződések joga, a családjog és az öröklések joga.

A Második Könyv emberi méltóságot, önrendelkezést megőrző megoldása a gondnoksági ügyeknél azonban megköveteli, hogy minél hamarabb hatályba lépjen; így jövő év májusától megszűnne a cselekvőképességet kizáró gondnokság intézménye, s csak a cselekvőképességet korlátozó gondnokság létezne - magyarázta Szép Béla.
A Ptké. - amely a Ptk. hatályba lépéséhez szükséges jogszabály - módosító indítványairól a tervek szerint a jövő héten szavaz az Országgyűlés.

A köztársasági elnök által korábban visszaküldött polgári törvénykönyvet (Ptk.) november 9-én fogadta el ismét az Országgyűlés a képviselők 192 igen és163 nem szavazatával, két tartózkodás mellett.

Az ismételt szavazás előzménye az volt, hogy az új Ptk.-t Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá és nem hirdette ki, hanem október 13-án megfontolásra visszaküldte a törvényhozásnak.

A november 9-én ismételten elfogadott új polgárjogi kódexhez szavazása során a szocialista és a szabad demokrata képviselők olyan módosító indítványokat hagytak jóvá, amelyek az államfő álláspontjával összhangban több ponton is változtattak az eredeti javaslaton.

Változtattak például az alapítványokkal, a joggal való visszaéléssel, a belátási képesség hiányával, a testvérnek testvér vér szerinti leszármazottjával kötött házasságával, a társasházi tulajdonnal, az ingatlan-nyilvántartással és a haszonélvezeti jog megváltásával kapcsolatos szabályokon, de az elévüléssel és a foglalóval kapcsolatos egyes részletszabályok tekintetében nem osztották a köztársasági elnök álláspontját.

Sólyom László kérésére változott a szerkesztése annak, hogy a belátási képesség hiánya miatti általános semmisségi szabály a korábbi paragrafusból átkerül az általános szabályok közé, de változatlan tartalommal. Leegyszerűsödött és pontosabb lett a szövegezése - nem negatív, hanem pozitív meghatározással - annak, hogy a joggal való visszaélés pótlása csak a személy vagyoni viszonyaival összefüggő nyilatkozat megtagadása esetén állhat fenn.

Egy megszűnő alapítvány vagyonáról szóló rendelkezéseknél pontosabb lett, hogy az alapító a megszűnés időpontjáig rendelkezhet a vagyonról; ezt a nyilvántartó bíróság teszi meg, ha az alapító ezzel a jogával nem élt.

Megfogadva az államfő felhívását rögzítették: ha alapítványt végintézkedéssel hoznak létre, akkor ezt az alapítványt nem lehet örökösnek, csak hagyományosnak tekinteni, nehogy az induláskor vagyonhiány miatt következzen be a működésképtelenség.
Részben megfogadva a köztársasági elnök jelzését a személyhez fűződő jogok védelménél az emberi méltósághoz való jogot beemelték a Ptk.-ba, de a becsület kategóriáját nem, mert az már szerepelt követelményként.

A sokat vitatott ügyek közül a testvérnek testvére vérszerinti leszármazójával kötött házasságnál - megfogadva az államfő tanácsát - olyan konstrukciót dolgoztak ki, amely visszaemeli a jegyző jóváhagyási jogát.

Az államfő felvetésére az MSZP pontosítja az ingatlannál fennálló közös tulajdon megszüntetésének szabályait a társasház tulajdonná alakításánál.

Megfogadva Sólyom László kifogásait, a szocialisták az új Ptk.-ba beemelték: a haszonélvezeti jog megváltásánál a haszonélvező számára garanciát építettek be azzal, hogy a korábbi életviteléhez igazodó lakhatási jogát figyelembe kell venni.

A változások között szerepel, hogy a gyámhatóság, amíg a szülő életben van, engedélyezheti, hogy az élettársi kapcsolatban élő személy vérszerinti kiskorú gyermekének, a gyermeket vele tartósan együtt nevelő élettársa örökbe fogadhatja, ha ahhoz az örökbefogadó élettársa hozzájárul, és a törvényben meghatározott egyéb feltételek teljesülnek, valamint az örökbefogadás a gyermek érdekében áll.

Ismét nem került be a törvénybe az a lehetőség, hogy a bejegyzett élettársak egymás vérszerinti gyermekét, vagy más arra rászoruló gyermeket örökbe fogadhassanak.
Október 13-án - arra reagálva, hogy az új Ptk.-t Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá és nem hirdette ki, hanem megfontolásra visszaküldte a törvényhozásnak - Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese azt közölte az MTI-vel, hogy a Fidesz szerint az új, a szakma támogatását is élvező polgári törvénykönyvnek (Ptk.) a választások után, "a magyar emberek felhatalmazása alapján hivatalba lépő kormányzat" idején kell megszületnie.

A fideszes politikus akkor kifejtette: a szocialisták által elfogadott Ptk. szakmailag alkalmatlan, kidolgozatlan, nem bírja a magyar jogászszakma támogatását.
Répássy Róbert emellett megjegyezte azt is, hogy egy olyan kormány akarja megalkotni a társadalmi életviszonyokat évtizedekre szabályozó, alapvető fontosságú törvényt, amelyet a magyar emberek soha semmire nem hatalmaztak fel, kormányzásuk pedig káros és ideiglenes.