Mi lesz veled Erkel Színház?
Az új Erkel Színház felépítésének projektjéről tájékozódott keddi budapesti ülésén az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága.
2009. december 2. szerda 06:45 - HírExtra
Bajnai Gordon miniszterelnök szeptemberben jelentette be, hogy 2013-ban a Köztársaság téren egy modern kulturális központ nyílhat. A legújabb tervek szerint nem csupán egy színházépületet emelnének részben a jelenlegi Erkel Színház helyén, hanem a közelben, a Fiumei úton egy próbatermekkel kiegészített logisztikai bázis épülne, utóbbi kiszolgálná a Magyar Állami Operaházat, és más budapesti színházakat is.
A kulturális bizottság tagjai a keddi ülésen az ingatlanok tulajdonának, a tér rendezésének, a közbeszerzési pályázatok lebonyolításának részleteire voltak kíváncsiak.
Schneider Márta, a kulturális tárca szakállamtitkára emlékeztetett arra, hogy az Erkel Színház felújításának ügye már sok évvel ezelőtt napirenden volt. Szakértők szerint az épületet az Ybl-palota rekonstrukciója, 1984 után lett volna célszerű korszerűsíteni.
Az elmúlt időszakban többször elhangzott, hogy az Operaház színpadgépészete bármelyik pillanatban felmondhatja a szolgálatot. A két operaház, az Andrássy úti és a Köztársaság téri nem választható el egymástól - hangsúlyozta a szakállamtitkár.
Mint elhangzott, a Magyar Állami Operaház akkori főigazgatója, Szinetár Miklós 2005-ben egy előpályázaton keresett arra választ, milyen befektetői érdeklődés mellett lehetne modernizálni az Erkelt, vagy miként épülhetne új színház. Egy 2007-ben elvégzett állapotfelmérés azt mutatta, hogy a toldozgatás-foldozgatás nem megoldás, ugyanakkor szükség van a "népoperai" funkció pótlására. Schneider Márta kiemelte: ehhez igazi megoldást kell választani új multifunkcionális épülettel, még akkor is, ha ez hosszú távra megterheli a kulturális költségvetést.
Halász János (Fidesz), a kulturális bizottság alelnöke az ülésen hangsúlyozta, hogy a hosszú távú kulturális fejlesztésekkel egyetért, ugyanakkor kétségesnek nevezte, szükség van-e két játszóhelyre, amikor - mint fogalmazott - csökkent a Magyar Állami Operaház látogatottsága. A képviselő azt tudakolta, mi indokolja az írásbeli tájékoztatóban jelzett vagyonvesztést, és miért nem tér ki az anyag arra, hogy 25 év múlva az építő-bérlőtől mennyiért vásárolja vissza az új épületet az állam. Felvetette továbbá, miért kell most sietni az ügy rendezésével, amikor ilyen régóta húzódik az Erkel Színház ügye.
Jánosi György (MSZP) azt kérdezte, ideiglenesen alkalmassá lehet-e tenni a bezárt, csak próbateremként használt Erkel Színházat a játszásra és ez mennyibe kerülne.
Vass Lajos főigazgató elmondta: a metróépítők úgy informálták, hogy a fúrópajzs jövő február-márciusban ér a színház alá, tehát a zavartalan játszás elképzelhetetlen. Mivel a metró védelmi övezete a színpad alatti területet metszi, később sem lehet ott bővíteni, korszerűsíteni.
Szabó Attila, a Magyar Állami Operaház gazdasági igazgatójának tájékoztatása szerint a 167 millió forintos vagyonvesztés abból adódik, hogy az Erkel Színháznak ez a jelenlegi könyv szerinti értéke, az építői-bérlői pályázat kiírása előtt ezt ki kell vezetni az Operaház könyviből. Hangsúlyozta: a kormányhatározat arról szól, hogy az állam sajátos bérleti konstrukcióban kívánja felépíteni az új Erkel Színházat; a két telek - a színházé és a logisztikai bázisé - mindvégig állami tulajdonban marad.
A VIII. kerületi önkormányzat olyan szabályozási tervet készített elő a térről, amely más tájolással megfelelő távolságba helyezné az új épületet a metrótól - fűzte hozzá Szabó Attila. Vass Lajos főigazgató személyes garanciát vállalt arra, hogy a projekt lebonyolítása mindvégig átlátható lesz.
Forrás: MTI