Az Országgyűlés honlapján közzétett indítványban az áll, hogy az új szabályozás szerint a jövőben nem a felsőoktatási intézmények, hanem a kormány dönthetne arról, mely képzések esetében, hány tantárgyból és melyekből írja elő az emelt szintű vizsgát felvételi követelményként.

A javaslat rögzíti, hogy a kormánynak 2010. szeptember 15-ig kell az erről szóló rendeletet - a felsőoktatási intézmények javaslatainak ismeretében - megalkotnia. A kellő felkészülési idő érdekében először a 2013 őszén induló felsőoktatási képzések esetében kell alkalmazni az új rendelkezéseket.

A módosítás kezdeményezői - köztük Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter - szerint a hosszabb felkészülési idő biztosítása két okból indokolt. Egyrészt a tanulók számára lehetővé kell tenni az érdemi döntést és felkészülést. Másrészt a kialakult gyakorlat (amely a kevés emelt szintű vizsgázóhoz alkalmazkodott) és a költségvetési megszorító intézkedések miatt meg kell teremteni az emelt szintű vizsgára történő felkészítés finanszírozási, személyi és tárgyi feltételeit is.

Az ellenzéki képviselők indítványuk indoklásában kiemelik, hogy a kétszintű érettségi vizsga eredeti koncepciója szerint a középszintű vizsga a középiskolai tanulmányok lezárását tanúsította volna, míg az emelt szintű vizsga a felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáját volt hivatott kiváltani.

Az emelt szintű vizsgához ugyanis nem csupán magasabb követelmények kapcsolódnak, hanem standard vizsgaként egyenlő esélyeket, versenyfeltételeket is teremt a különböző intézményekből érkező diákok számára, mivel teljesítményük objektív módon összevethető.

Ezzel a koncepcióval szakított 2002-ben az oktatási kormányzat akkor, amikor a felsőoktatási intézményekre bízta annak eldöntését, hogy megkövetelik-e az emelt szinten letett vizsgát a hozzájuk jelentkező fiataloktól -mutatnak rá a fideszes politikusok.
A döntés szerintük egyértelműen elhibázottnak bizonyult, következményei pedig mind a közoktatási, mind a felsőoktatási intézményekben érzékelhetők. Az emelt szinten letett vizsgák aránya alacsony, amihez hozzájárul az is, hogy a többletpontok sok esetben más módon könnyebben voltak megszerezhetőek.

A középszintű vizsgánál - mivel az nem kellően standardizált - a tanulók teljesítménye objektív módon nem hasonlítható össze, így egyes jelentkezők indokolatlan előnyhöz jutnak, mások hátrányba kerülnek társaikhoz képest a felvételi során - írják.
Mivel a bejutáshoz a felsőoktatásba többnyire elég a középszintű vizsga, a diákok többsége nem a nagyobb, mélyebb tudást nyújtó emelt szintű vizsgára történő felkészülést választja. Ez érzékelhető a felsőoktatási intézményekbe felvételt nyerő diákok csökkenő teljesítményén is, melyet az egyetemek, főiskolák folyamatosan érzékeinek, és kritikával illetnek - olvasható a javaslatban.