Hazai jövőkép?

Miután Ivo Sanader volt horvát kormányfő a válság elleni harcban megbukott és lemondott, helyére pedig az ugyancsak HDZ-s Jadranka Kosor léphetet. Az új kormányfő viszont nem csak a gazdasági életben kezdett rendet tenni, hanem a Balkánra oly jellemző korrupció terén is - bár e téren Horvátországnak a legpozitívabbak a mutatói a balkáni államok közt. Nem lacafacázott: több mint féltucatnyi pert indított, amelyeknek célpontjai minduntalan egyetlen ember volt: Ivo Sanader.

A több milliárd forintos, EU által is sokat bírált vesztegetési ügyek bíróság elé vitele végett Kosor nem csak az Uniótól, vagy a saját népétől kaphat dicséretet, de megakadályozhatja Sanader visszatérési célját is: a pletykák szerint miután Kosor meghozza a szükséges megszorító intézkedéseket, ő visszaülne a miniszterelnöki székbe. A perek és vádak során Sanader embereinek és minisztereinek feje hullik - félelmükben pedig az ex-kormányfő hatalomban maradt maradék bizalmasa is elkezdett átpártolni Sanaderhez.

Ha az egészet a hazai politikai palettára akarjuk rávetíteni, akkor érdekes képet kapunk: vajon ugyanígy fog elbánni Orbán Viktor hatalomra kerülése után a vádak szerint továbbra is miniszterelnöki székre áhítozó Gyurcsánnyal? Hasonló politikai büntetőhadjárat lesz a már sokat emlegetett „számonkérés”? Fény derül valaha is a BKV titkaira? Képes lesz a Fidesz - vagy akár Kosor - ténylegesen kisöpörni a korrupciót, vagy csak az ellenfél embereit távolítja el, hogy sajátokat ültessen a helyére?

Magyar szál

De nem áll meg itt a magyarországi kapcsolat. Hiszen az olyan ügyek után mint a Podravka (majd 2.5 milliárd forintos szabálytalan kölcsön jogellenes privatizációra), a MAN-os járműtender (nem a legjobb tender elbírálása miatt bukott az állam 370 millió forintot) vagy a Brodosplit (sikkasztás, pénzmosás és illegális pártfinanszírozás a spliti hajógyáron keresztül), felmerült a januári Mol-INA (horvát olajtársaság) szerződés is, mint vizsgálandó téma. Pontosabban a hamarosan leköszönő Stjepan Mesic horvát államfő hozta fel egy rádióbeszélgetésen, hogy ha már annyi ügyet vizsgál a korrupcióellenes hivatal, akkor ennek is a körmére nézhetnének.

Mesic szerint nem lehet tudni, hogy Horvátország mit nyert az ügylettel és mekkora pénzről volt szó. A gyanú árnyéka természetesen itt is Sanaderre - és volt miniszterelnök-helyettesére, valamint gazdasági miniszterre, Damir Polancecre - száll, hisz ők gyámkodtak a kérdéses dokumentumnál. Mesics állította, hogy ő többször is beszélt Sanaderrel, ám mindannyiszor azt a választ kapta, hogy az egész ügyet Polancec intézte. "A horvát közvélemény pedig soha nem tudta meg, hogy mit intézett".

Még egy energiaügy

Igaz, ami igaz, az ügylettel látszólag tényleg a magyar fél járt jól. Bár a tulajdonarányok immáron az INA-n belül mindössze pár százalékban térnek el a MOL javára - a horvát államnak 44,85 százalékos részesedése van, míg a Molnak 47,16 százaléka, a maradék pedig kisrészvényesek tulajdona - de a vállalatirányítási jogokat is a Mol kapta, amivel Horvátország elvesztette befolyását a vállalat döntései felett, csupán a bizottsági vétójoga maradt meg.

Az is tény, hogy az ügy már a szerződés megkötése óta folyamatos reflektorfényben van Horvátországban - és rettentő sok a bírálója. Magát a szerződést nyilvánosságra hozták, de ebből sem derültek ki olyan adatok, amik a közvéleményt megnyugtatták volna. Igaz, az világossá vált, hogy a veszteséges gázkereskedelmi és földalatti gáztárolást végző tevékenységét leválasztják az INA-ról, és visszaadják a horvát államnak - ahogy az is, hogy a horvát kormány több olyan pontot vitt a szerződésbe, amely a Mol INA részvényeinek elvándorlását képes megakadályozni.

Átalakítottak az INA-t irányító bizottságot is úgy, hogy a testületbe a Mol több tagot delegálhat - a horvát kormány rovására. Igaz, ez utóbbi igen rosszul jött ki a Mol számára: ugyanis az új kormány pont az üzlet megkötéséért felelős Polancecet hívta vissza.

Ha mindez nem lenne elég, a horvát államügyészség már november 20. óta vizsgálja a szerződést, hogy az sértette-e Horvátország érdekeit. Sőt, felmerült az is, hogy az orosz Szurgutnyeftyegaz kivonulva a MOL-ból, az INA részvényekért cserébe - bár ennek a lehetőségét a Mol vezetők határozottan cáfolták. Ráadásul a Mol-nak más gyanús ügylete is kiszivárgott a napokban: a 200 Afganisztánba küldött katonáért cserébe Irakban amerikai segítséggel kezdheti meg a Mol minél előbb a gáz bányászatát - legalábbis a Blikk információi szerint.

Annyi biztos, hogy a Mol-nak komoly céljai vannak az INA-val. „Az INA kulcsfontosságú értékteremtő a Mol számára” - mondta Molnár József, a Mol pénzügyi vezérigazgató-helyettese, majd hozzátette: a Mol azt tervezi, hogy megháromszorozza horvátországi cége, az INA kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti nyereségét (EBITDA) a következő három évben. A kérdés az, hogy a két horvát vizsgálat talál-e valamilyen rendellenességet, hisz az is könnyen lehet, hogy az egész szerződés fel lesz bontva a-mi igencsak kihat Magyarországra is.