Ha valaki deréktól fölfelé a testében bárhol hirtelen különös érzést, fájdalmat vagy nyomást tapasztal legalább 15 percen át, célszerű azonnal rohammentőt hívni, mert ezek a tünetek mindaddig kezdődő infarktusra utalnak, amíg ezt a műszeres vizsgálat ki nem zárja. Ezt a szabályt követik az amerikai és ausztrál egészségügyi szakemberek.
Amikor a rohammentő a beteget a lehető leggyorsabban egy speciálisan fölszerelt szívgyógyászati osztályra szállítja, ott azonnal elvégzik az ilyenkor szükséges beavatkozásokat. A beteg vizsgálata, a különleges laboratóriumi meghatározások, az EKG elvégzése után a korszerű eljárás gyakran a szívkatéterezés, mely megmutatja az érelzáródást vagy a szűkületet.

A legújabb vizsgálati módszer a koszorúérrendszer komputeres tomográfiája (CT). Ez voltaképp különleges röntgenvizsgálat, amely láthatóvá teszi a koszorúerekben lévő zsíros-meszes lerakódásokat. Így az esetek nagy részében a diagnózis gyorsan tisztázható.

Azt, hogy ez a technika egy adott beteg esetében alkalmazható-e, csak a szakorvos döntheti el. A másik, elhanyagolhatónak nem tekinthető szempont, hogy ilyen műszer még a leggazdagabb országokban is csak kevés helyen érhető el.
James Goldstein és munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy megéri-e a dollárban is milliós befektetést jelentő műszer beszerzése szívgyógyászati vizsgálatok céljából, a szívtáji fájdalom miatt beszállított betegek további sorsának eldöntésére. Hétszáz, szívroham miatt kórházba kerülő beteget, véletlenszerű kiválasztással két csoportra osztottak.

Az egyik csoport tagjainál CT érvizsgálatot végeztek, a másik csoportba sorsoltaknál a jelenlegi szabályok szerinti diagnosztikus eljárást követték. Az eredmények értékelése egyértelműen azt mutatta, hogy a komputeres tomográfia 82 százalékban tudta kizárni a súlyos koszorúér-szűkületet.

A drága technika előnye, hogy fele időre rövidítette a diagnózis felállításának időtartamát, és ezzel a költségek is számottevően csökkentek.