Szántó T. Gábor író, főszerkesztő, aki 1991 óta áll a folyóirat élén, az MTI-nek felidézte, hogy 1989 novemberében jelent meg az első szám. A Szombat, amely közéleti és kulturális témákkal egyaránt foglalkozik, és irodalmat is rendszeresen közöl, azóta az egyre nehezebbé váló lappiacon is megállja a helyét, évente 10 alkalommal jelenik meg, s az interneten is elérhető a sűrűn frissülő, aktuális cikkekkel teli www.szombat.org oldalon.

A rendszerváltás előtt szinte semmilyen írott fórum nem létezett, ahol a zsidók eszmét cserélhettek volna, s gyarapíthatták volna tudásukat a zsidóságról - emlékeztetett Szántó T. Gábor, hozzátéve, hogy a Szombatnak kezdettől fogva az a célja, hogy eloszlassa a zsidósággal kapcsolatos tájékozatlanságot, mert a magyar nagyközönség és a zsidóság nagy része sem ismeri eléggé a zsidó vallást, kultúrát és közösséget.
A folyóirat indulása óta integráló feladatot lát el: nyitott a zsidóság valamennyi irányzata és az érdeklődő nem zsidó közönség számára egyaránt. A havilap szellemiségére jellemző, hogy egyensúlyban kívánja tartani a modernitást és a tradíciót - mutatott rá a főszerkesztő.

Szántó T. Gábor örül annak, hogy több nemzedék ír a lapba, s kifejti véleményét, bővítve ezzel a zsidó és az össztársadalmi önismeretet. Rendszeres szerzőik a fiatalabb generációból Vári György és Csáki Márton, az idősebbek közül Heller Ágnes, Konrád György, de írást vagy interjút adott a Szombatnak Kertész Imre, a középnemzedékhez tartozó Presser Gábor, Gerendás Péter, Kovács András, Müller Péter Sziámi és Tamás Gáspár Miklós is.

A főszerkesztő fontosnak tartja, hogy időszakonként tematikus lapszámokat jelentetnek meg. Egy korábbi számban - amelyet Kolozsvárott is bemutattak - az erdélyi zsidóság témáját járták körül, ősszel a budapesti zsidónegyedről, a városrendezés hiányosságairól, a lakóparkok világáról írtak. Novemberben Tel-Aviv megalapításának 100. évfordulója alkalmából foglalkoztak a várossal és kultúrájával, a decemberi szám pedig Budáról, budai hangulatokról, az ott élő zsidóságról, közösségi tereikről szól, eloszlatandó azt a sokakban élő tévképzetet, hogy a zsidóság csak Pesthez kötődik.
A folyóirat szerkesztősége szervezett konferenciákat is, amelyek keretében azt vizsgálták, hogyan jelenik meg a magyar irodalomban, filmben és a képzőművészetben a zsidóság, a zsidó motívumok. Szántó T. Gábor megjegyezte: rendszeresen vezet szemináriumot is Van-e modern zsidó irodalom? összefoglaló cím alatt.

A főszerkesztő úgy tartja, hogy a Szombat 20 év alatt beépült a magyar kultúrába, és néhány angolul kiadott lapszám által eljutott az európai és az amerikai zsidó nyilvánossághoz is.