Az idei kutatási eredményekből azt állapították meg, hogy az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca) 21 pár kromoszómával rendelkezik, a genom 2,4 milliárd bázispár hosszú, génállomnya több mint 20 ezres.

A kutatók egyrészt arra a következtetésre jutottak, hogy a panda és a kutya génállománya között rendkívül nagy a hasonlóság, másrészt továbbra is támogathatónak tartják azt a nézetet, miszerint "az óriáspanda a medvefélék családjához tartozó alfaj lehet".

A kutatást a pekingi genetikai intézet sencseni (Shenzhen) kirendeltsége vezette, amelynek oroszlánrészt vállalt a panda génsorozatát vizsgáló - 2008 októberében befejeződött - tudományos projektben. Részt vett benne a kínai tudományos akadémia zoológiai intézete, a kunmingi társintézet, az óriáspanda tenyésztésével foglalkozó csengtui (Chengdu) kutatóbázis és egy másik, kizárólag pandakutatással foglalkozó kutatóközpont.

A kutatás tudományos eredményei hozzájárulnak a fajfenntartáshoz, a betegségmegelőzéshez és az óriáspandák mesterséges szaporításukhoz - húzták alá a kutatók.

A fajt magát 1869-ben Pere Armand David francia misszionárius írta le először, aki a fekete-fehér medve nevet adta neki. 1870-ben csak csontok alapján Alphonse Milne-Edwards megállapította, hogy a faj közel áll az vörös macskamedve fajhoz, amelynek 22 pár kromoszómája van.

Az óriáspanda fellelhetőségének területe Kínában mindössze 5900 négyzetkilométer, leginkább Szecsuan, Kanszu (Gansu) és Sanhszi (Shanxi) tartományok hegyvidéki területei, Délnyugat-Kína bambuszerdői. Egyes becslések szerint a vadonban élő pandák száma akár a 3000-et is elérheti, mások 1600 körülire teszik a számukat. Fogságban mintegy 200 panda él. Kínában már negyven óriáspanda-rezervátum működik.