Az Országgyűlés először szeptemberben, majd novemberben – már a Köztársasági Elnök ajánlásait is figyelembe véve – fogadta el az új Polgári Törvénykönyvet. A kódex jelentőségét az adja, hogy alkotói nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint hogy felváltsák a korábbi, közel ötven éves Ptk-t, és létrehozzanak egy, már a XXI. század új élethelyzeteire is választ adó alapszabályzatot.

Az új Ptk. hét könyvből, ezen belül pedig majdnem 1200 paragrafusból áll. A több mint tíz éve tartó jogalkotói munkában résztvevők akarata kettős volt: egyrészt újragondolni a régi jogintézményeket, másrészt szabályba foglalni a gyakorlatban már kialakult szerződéses viszonyokat.

Meghatalmazás – megbízhatjuk a havert is

Dr. Szarvas Júlia ügyvéd az új törvény kapcsán elmondja, az üzleti élet szereplőiben gyakran felmerült az igény, hogy üzletkötéseik során képviseletükről állandó meghatalmazott útján gondoskodjanak. Ennek jogi háttere még hiányzik a hazai jogrendszerből, ezért a bírói gyakorlat következetesen elutasítja az állandó meghatalmazás érvényességét. Erre válaszol az új Ptk. általános meghatalmazás nyújtására vonatkozó szakasza.

Az ügyvéd kiemeli: általános meghatalmazással lehet majd például megoldani azt, ha egy cég az ügyei intézésére anélkül szeretne meghatalmazást adni valakinek, hogy az illetőt ügyvezetőként, vagy aláírásra jogosult munkavállalóként alkalmazná.

Szerződés-átruházás, akár apportként is

Az üzleti világban gyakori problémaforrás, hogy nem létezik olyan jogszabály, amely egy szerződéses pozíció - például egy hitelszerződésben a hitelezői, vagy egy szállítási szerződésben a szállítói, stb. pozíció - átruházását szabályozná. Az üzleti életben eddig nem volt megfelelő jogszabályi háttere a szerződések átruházásának, holott az ilyen ügyletek gyakoriak és jelentősek. Ezt a hiányosságot pótolva az új kódex már lehetővé teszi egy teljes szerződéses pozíció átruházását, akár adásvétel, akár például apport címén.

Az első ajánlat joga

Az új Ptk-ban van egy új, a magyar jogban eddig nem létező intézmény, az „első ajánlat” joga. Ez az elővásárlási jogéval rokon, de attól néhány pontban jelentősen eltér. A jövőben, ha az első ajánlat jogával terhelt jószág tulajdonosa el kívánja adni a tulajdonát, először ezen jog jogosultjától köteles vételi ajánlatot kérni. A jogosultnak 30 napja lesz az ajánlat megtételére, ennek elmulasztása esetén joga elvész. Amennyiben ajánlatot tesz, a jószág tulaja csak ennél kedvezőbb áron értékesítheti vagyonát.

Az első ajánlat jogának gyakorlására – az elővásárlási joggal szemben – még a harmadik fél ajánlata előtt kerül sor. Tehát az első ajánlat joga némileg leegyszerűsíti az elővásárlási joggal megegyező cél elérését.

Akkor is eladhatunk, ha senki nem akar venni

Az eddig is létező „vételi opció” mellett az új Ptk. szól a piacgazdaság alapvető eszközéről, az eladási jogról is. Az ún.„eladási opcióval” a tulajdonosnak, ha eladási joga van, joga lesz tulajdonát egyoldalú nyilatkozattal eladni az eladási jog kötelezettjének. Vételi és eladási jogot az új Ptk. szerint egyértelműen csak határozott időre lehet majd kötni.

Újdonság továbbá, s a gyakorlati igényekre reagál a biztosítéki célú vételi jog szabályozása is. Ezt közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, és ingatlan esetében az ingatlanjogi, ingó dolog, jog és követelés esetén pedig zálogjogi nyilvántartásba is be kell jegyeztetni, egyébként a kikötés érvénytelen.
Ezekkel a szabályokkal a jogalkotó szabályozott mederbe próbálja terelni a biztosítéki vételi jog gyakorlatban már hosszú ideje kialakult intézményét, mely remélhetőleg mind a hitelezők, mind az adósok nagyobb jogbiztonságát szolgálja majd – mondja dr. Szarvas Júlia.

Kezes helyett garantőr

Az új törvény a garanciaszerződéseket is újragondolja, méghozzá úgy, hogy kiterjeszti a garanciavállalók körét és a garanciaszerződést mint a biztosítéki szerződések egyikét határozza meg, lehetővé téve, hogy egy kötelezettség teljesítéséért garanciát bárki vállalhasson. A szerződéssel a garantőr – hasonlóan a banki garanciához – arra vállalhat majd kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem teljesít, a jogosult fizetési felszólításának megfelelően ő maga teljesít. Erre eddig a kezesség meglehetősen homályosan szabályozott intézménye szolgált.

Az új Ptk. vállalkozásokat érintő fejezetei az Országgyűlés múlt heti döntése értelmében csupán 2011. január 1-ével lépnek érvénybe. Az eredeti céldátumon, vagyis 2010. május elsején csak a kódex Második Könyve és alapelvei lépnek hatályba. Ezek a személyekre – így a gondnokságra, az alapítványokra és a személyiségi jogokra – vonatkozó szabályok. A kódex további Könyvei pedig a már említett 2011. január elsejétől hatályosak.