A kormányfő a konzultáció keddi, immár ötödik ülésén kijelentette, hogy a kormány határozottan fellép, ha bármely országban az európai normákkal ellentétes cselekményeket észlel, és ez a fellépés különösen aktív, ha a magyar kisebbséget éri hátrány.

Közölte, hogy ezt megtették szeptemberben is, a Szécsényben tartott magyar-szlovák kormányfői találkozó "biztató esélyt kínált" arra, hogy ezek a kérdések megnyugtatóan rendeződjenek.

Emlékeztetett, a szécsényi találkozón megállapodtak abban: Szlovákia a módosított államnyelvtörvényt úgy korrigálja, hogy az EBESZ ajánlásait teljes mértékben elfogadják. Ezzel párhuzamosan megerősítik a nemzeti kisebbségeket védő törvényt.

Az említett kérdésekben nem érzékelnek haladást - mondta a kormányfő. Kijelentette, hogy az államnyelvtörvény végrehajtási elveire vonatkozó egyeztetéseken nem értek el érdemi eredményt, s Magyarország tart attól, hogy a pozsonyi kormány ennek ellenére elfogadja a végrehajtási elveket.

Elmondta, hogy a kormány aggodalmait fogalmazta meg azért is, mert Ukrajnában háttérbe szorították a kisebbségi iskolákat, illetve nem rendelték meg a magyar nyelvű tankönyveket. Emlékeztetett arra, hogy az ügyben levelet írt ukrán kollégájának. Meglátása szerint bár a kárpátaljai helyzet eltér a szlovákiaitól, "de szintén érdemi problémák vannak". Kijelentette, sem Ukrajnában, sem Szlovákiában nem jó, ha a kisebbségek a belpolitikai viták szenvedő alanyaivá válnak.

Kedvezőnek nevezte, hogy Romániában az RMDSZ továbbra is "meghatározó, legitim és erős szervezet", amely jelentős befolyással bír az ország belpolitikai eseményeire.
Reménytelinek nevezte, hogy megszűnt a szerb állampolgárok december 19-től vízum nélkül utazhatnak az EU-országokba, így elhárult a kapcsolattartás egyik akadálya, ráadásul - tette hozzá - ez fontos lépés az ország európai integrációja felé.
Horvátországgal összefüggésben azt mondta, úgy tűnik, újra megindult az ország európai uniós csatlakozásának folyamata.

A kormányfő a magyarság helyzetéről szólva kiemelte, kevés olyan ország van, mint Magyarország, ahol ennyire a határ két oldalára szorultak az azonos kultúrához tartozó, azonos gyökerekkel rendelkező emberek.

Mint mondta, a nemzeti identitást sokszor meg lehet élni az államnál kisebb keretekben, nemzeti önazonosságban, autonómiában is. Hozzátette, ehhez nem elég a határon túl élő magyarok kitartása vagy a magyar kormány elszántsága, hanem az is kell, hogy a szomszédos országok vezetése nyitott legyen abban: saját területén biztosítsa a lehetőséget a nemzeti önazonosság megéléséhez.

A korszerű nemzetpolitikáról szólva többi között a fejlesztéspolitikáról beszélt. Felhívta a figyelmet, hogy a magyarságnak több mint kilencven százaléka uniós állampolgár, a maradék 10 százalék többsége pedig olyan területen él, ahová eljuthatnak az uniós fejlesztési pénzek, ezért a kormány az elmúlt néhány évben agyon aktív fejlesztéspolitikába kezdett.

Az elmúlt időszak pályázatai közül kiemelte, hogy megújulhat a határon túli magyar intézmények hálózata. Új programként említette a "Varratmentes Európa" elnevezésűt, amelynek során utakkal kötnék össze a határ két oldalán lévő településeket.

Fontosnak nevezte, hogy a nemzeti összetartozás folyamatosan megélhető élmény legyen határon innen és túl. A magyar kormány a mostani gazdasági helyzet ellenére is elkötelezett a kiegyensúlyozott és markáns nemzetpolitika mellet és a lehetőségek határáig elmenve "vagy néha azon túl is" mellérendelik a szükséges forrásokat - mondta a kormányfő.

A gazdasági válságról úgy vélekedett, hogy az a nemzetpolitika szempontjából sem kedvező, mert előtérbe kerülhet "a bezárkózás, a nacionalizmus, a bűnbakkeresés".
A kormányfő közölte, hogy a válságra adható helyes válasz az egymás felé fordulás lehetne és elég baj, ha a kisebbségek a bűnbakkeresés, a belpolitikai viták áldozataivá válnak.

Hangsúlyozta, annak ellenére, hogy idén gyakorlatilag minden költségvetési tétel csökkent és jövőre ezek még kisebbek lesznek, a határokon túl élő kisebbségek támogatására fordítható költségvetési források nem csökkentek és jövőre sem csökkennek.