"A véletlen hozta, hogy korábban több zenét is írtam Shakespeare-előadásokhoz, egyszerűen felkértek rá. Kaposvárott a Csiky Gergely Színházban a Titus Andronicus-ban dolgoztam, a Lóvátett lovagok 2000-ben volt a Vígszínházban, a Vízkereszt 2006-ban az Örkény Színház előadásában, majd idén októberben a Szentivánéji álom az egri Gárdonyi Géza Színházban" - sorolta Márkos Albert az MTI-nek.

Kitért arra, hogy Shakespeare szonettjei több mint tíz éve komolyan foglalkoztatják, régóta meg akarta ezeket zenésíteni. Megjegyezte: nagyon szép jambikus a szöveg, jól ritmizálható és tagolható, függetlenül a tartalmától. A W.H. zenéjében keveredik a kortárs improvizatív zene, a dzsessz, a hip-hop.

Shakespeare rövidebb költeményei, szonettjei nem a nagyközönségnek készültek, és eleinte csak a költő baráti körében voltak ismertek. Ezek a művek írójuk lelkivilágának legmélyét tárják fel, intim érzelmeket szólaltatnak meg - Shakespeare ki sem akarta adatni őket. Összesen 154 szonettet írt, közülük 12 került a W.H. mostani CD-jére, plusz a Vízkereszt, vagy amit akartokból egy rövid részlet.

A csellista megemlítette, hogy korábban mások is próbálkoztak Shakespeare-szonettek megzenésítésével, elsősorban klasszikus zeneszerzők. Van azonban példa a popkultúrában is erre, hiszen Rufus Wainwright amerikai előadó tíz szonettet is megzenésített egy darab számára, a 73-as számú szonett Natalie Merchant-ot, a New York-i 10.000 Maniacs egykori énekesnőjét ihlette meg, és még a Pet Shop Boys is beépítette a 94-es számú szonettet az If There Was Love című dalba, amelyet Liza Minnelli énekelt fel 1989-ben.

"Nemcsak én, hanem Gryllus Samu, a W.H. basszusgitárosa is írt zenét Shakespeare-előadáshoz az elmúlt években. Amikor ezek a produkciók lekerülnek a repertoárról, a hozzájuk kapcsolódó zenék eltűnnek, nagyon ritka, hogy lemezen is megjelennek. Ezért is sokat merítettünk korábbi munkáinkból, a legtöbbet talán a Dömötör András által rendezett Vízkereszt...-ből, de felhasználtam a Bulgakov Mester és Margaritájának nyíregyházi színházi előadásához írt motívumot is" - fejtette ki a zeneszerző.

A W.H. formáció zenéjében megjelennek a dzsessztanszakot végzett G. Szabó Hunor ütőhangszeres ötletei is; ő napjaink egyik feltörekvő fiatal zenekara, a 70-es évek zenéjét felelevenítő Qualitons tagja. A negyedik tag Sena, a magyar underground kiemelkedően tehetséges dívája, az Irie Maffia jelenlegi, a Barabás Lőrinc Eklektric volt rappere. Most viszont nem rappel, hanem inkább beszél.

"Amikor előálltam Senának a Shakespeare-ötlettel, azt mondta, gimnazista korából halványan emlékszik néhány szonettre. Nos, ő Ghánában járt középiskolába és angolul tanulta Shakespeare-t. Bár a rapperek haragosak a világra, a 66-os szonettel nehezen barátkozott meg, igaz, később megszerette; ez a szonett mondja azt, hogy rossz társadalomban élünk" - idézte fel Márkos Albert.

A lemezen szerepel a híres 75-ös szonett is, amely Szabó Lőrinc fordításában úgy kezdődik, hogy Az vagy nekem, mint testnek a kenyér (So are you to my thoughts as food to life).

A zeneszerző-csellista az MTI-nek elmondta: amikor eldöntötték, hogy lemezt készítenek a szonettekből, Nádasdy Ádám nyelvész készítette fel őket, szonett-előadást tartott nekik.
Márkos Albert arról is szólt, hogy már dolgoztak a produkción, amikor kiderült, éppen négyszáz évvel ezelőtt, 1609-ben adták ki először Shakespeare szonettjeit. A W.H. elnevezés eredete, hogy a zseniális szerző nyomtatásban megjelent szonettjeit egy bizonyos Mr. W.H.-nak ajánlotta. A titokzatos személy kiléte - akárcsak a szonettek tartalma - a mai napig vita tárgyát képezi.

A W.H. Shakespeare,s Sonnets című lemeze tartalmazza az eredeti 1609-es kiadás facsimiléjét is.