Évmilliók és a tengerszint-emelkedés

Az amerikai Harvard és Princeton egyetemek kutatói a mintegy 125 ezer évvel ezelőtti interglaciális korszak (két jégkorszak közé eső melegebb időszak) adatainak megismételt vizsgálatával igyekeztek kideríteni a hőmérséklet emelkedés lehetséges következményeit. Ebben a melegebb korszakban ugyanis a sarkvidéki hőmérséklet 3-5 Celsius fokkal volt magasabb a mai átlagnál, és az éghajlatváltozás akkori következményei feltehetőleg a jövőbeli 1-2 Celsius fokos növekedéskor is érvényesek lesznek.

"Arra jutottunk, hogy 95 százalékos a valószínűsége annak, hogy a legutóbbi interglaciális periódusban a globális tenger szint legalább 6,6 méterrel volt magasabb a mostaninál. Továbbá 67 százalékos a valószínűsége annak, hogy a növekedés még a nyolc métert is meghaladta, ám a 9,4 métert feltehetőleg nem érte el" - olvasható a Nature című tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmányban. (A tengerszint emelkedést vizsgáló korábbi kutatások, csupán 4-6 méteres emelkedést mutattak ki ugyanebben az időszakban.)

"Eredményeink rávilágítanak arra, hogy a jéglemezek hosszú-távon még a viszonylag alacsony szintű globális melegedések időszakában is sebezhetővé válnak" - közölték a kutatók.

A szakemberek azt is kiszámították, hogy míg a legutóbbi interglaciális időszakban az átlagos tengerszint 6-9 millimétert, addig a 20 század folyamán nagyjából 2 millimétert növekedett évente. Kivéve a 1993 és 2003 közötti időszakot, amikor részben a grönlandi és Déli-sarki jéglemezek olvadása miatt évente nagyjából három milliméternyit növekedett.

"A szomorú üzenet az, hogy a tengerszint automatikus válasza egy 1,5-2 Celsius fokos globális hőmérséklet emelkedésre akár 7-9 méternyi növekedést is jelenthet. Amennyiben az eredmények helytállóak, akkor a következő században végbemenő tengerszint emelkedést, újabb, több méteres növekedések fogják majd követni a rákövetkező évszázadokban" - vélekedett két amerikai szakember, Peter Clark és Peter Huybers, akiknek a tanulmányhoz fűzött kommentárja szintén a Nature folyóiratban látott napvilágot.

A tanulmány aktualitását a koppenhágai klímacsúcs is jelzi, amely az üvegházhatású gázok okozta globális felmelegedés veszélyes következményei ellen igyekszik kidolgozni egy jól működő stratégiát.