Segély helyett szexmunka
Egyre több prostituált próbál legális körülmények között boldogulni, ám a hatóságok törvényi felhatalmazás nélkül is üldözik őket. Eközben a nagyvárosokban tíz év alatt egyetlen türelmi zóna sem létesült, holott erre 1999 óta törvény kötelezi az önkormányzatokat.
2009. december 17. csütörtök 16:37 - Nagy András
Közülük hányan próbálnak a kiskunhalasi lányokhoz hasonlóan legálisan tevékenykedni?
Nehéz ezt megmondani, mert az aki kiváltja a vállalkozói igazolványt, nem köteles bejelentkezni az egyesületnél. A ’halasi lányok is csak akkor fordultak hozzánk, mikor meggyűlt a bajuk a rendőrséggel. Ráadásul, és azt maguktól az érintettektől tudjuk, sokan éppen azért nem váltják ki az engedélyt, mert nem akarnak bajba kerülni. Úgy saccoljuk, hogy 10-15 százalékuk rendelkezhet igazolvánnyal.
A nemek arányában tapasztalnak valamiféle elmozdulást a kirívó nődominancia felől?
Durván 2003 óta egyre több férfi szexmunkás dolgozik Magyarországon is, és itt most nem csak a homoszexuális prostituáltakra gondolok. A férfiak aránya mára a 10-15 százalékosra becsülhető.
Mennyi az átlagéletkor?
Ez ma 25 és 30 év közé tehető, de az elmúlt pár hónapban – feltehetően a romló gazdasági helyzet miatt – egyre több idősebb hölgy jelentkezik szexmunkára az egyesületnél. Náluk a felső korhatár 40 45 év és végső elkeseredettségükben fordulnak a prostitúció felé.
A korosztályi összetétel a fiatalkorú prostitúció miatt is érdekes. Mi az alsó határ?
A 18 év alatti prostitúció rendőrségi kérdés és nem az egyesületünkre tartozó probléma. Természetesen amennyiben ilyet tapasztalunk, igyekszünk ellene fellépni. Egyébként nagyon kedves a médiától, hogy folyton ezzel foglalkozik, csak nem gondolkodik el azon, az utak mellett lévő szexmunkásokat naponta akár többször is igazoltathatja a rendőr, ezért ha fiatalkorúval találja magát szembe, azonnal leviszi az útról. Igazából tehát nem ez a jellemző.
Javult valamiben a prostituáltak helyzete az elmúlt időben?
Javult? Romlott! Egyre többet követelnek tőlük, miközben a jogbiztonság a nullával egyenlő. Az Országgyűlés 1999 szeptemberében fogadta el a türelmi zónák kijelöléséről szóló törvény, ám a mai napig egyetlen vigalmi negyed sem létesült, holott minden ötvenezernél nagyobb településen kellene lennie, ahol tömegesen van jelen a prostitúció. Miközben tehát az egyszerű embereket üldözik a hatóságok, a mulasztásos törvénysértést elkövető önkormányzatok szép nyugodtan hátradőlhetnek.
És a társadalmi megítéléssel hogy állnak?
Felmérésünk szerint a lakosság nagy része elfogadhatónak tartja azt, hogy a szexmunkásokkal szemben személyiségi jogot sért a rendőrség. Kívánom ezeknek az embereknek, hogy velük szemben is így járjon el a hatóság. Az emberek többsége egyébként azt is gondolja, hogy a prostitúciót olyan helyekre kellene irányítani, ahol csak az szembesül vele, aki szolgáltatást akar igénybe venni.
Ezt önök elfogadhatónak tartják?
Igen. Meg lehetnek találni az ésszerű kompromisszumokat, de a mai politikai helyzetben erre nincs akarat.
Kiből lesz ma prostituált? Vannak tipikus történetek?
Nagyon széles a skála. Ismerek olyan prostituáltat, aki hat nyelven beszél, diplomával rendelkezik, és persze van olyan is, akinek nyolc általánosa sincs. Mert mondjuk éppen állami gondozott volt, és onnan kikerülve azt kezdett az életével, amit tudott, mert érthető, hogy a híd alatt senki sem akar lakni.
Érezteti magát a válság a szexiparban?
Érezteti, de az átlagnál még mindig jobban lehet élni belőle. A lányok egyébként azt mondják, különféle akciókkal, mint például az egyet fizet kettőt kap, meg lehet tartani az ügyfélkört. Egyébként a napokban többen is jelezték, hogy a karácsony közeledtével nem is érzik gazdasági válságot.
Az ünnepek környékén élénkül a piac?
Igen, ez minden évben így van. Tudja a férfiak ilyentájt előszedik a kis dugipénzüket, és hát gyakran önmagukat is megajándékozzák…