Speciális eset, de ha van rá alkalmunk, egészen kiváló lehetőség, amit nem érdemes elmulasztani! Mindannyiunknak vannak dohányzó ismerősei, és ha szerencsénk van, olyan is akad köztük, aki bár párja előtt tagadja, néha-néha egy-egy baráti mulatozás alkalmával azért mégis kezébe veszi a büdibotot. Ha pedig az a szerencsés konstelláció áll fent, hogy említett halmazban előfordul olyan személy, akinek kellemetlen helyzetbe hozása esetén igazán jól eső, ünnepi borzongás remegteti meg boldogsághormonjainkat, remek kis alkalom nyílik előttünk.

Arról van szó tehát, hogy fent nevezett ismerősünket mi mással is lepnénk meg, mint egy díszdobozos, márkás dohánytermékkel. Fontos ügyelnünk arra, hogy mikor kibontja a csomagolást, megajándékozottunknak a sutyi hobbijáról mit sem sejtő párja (vagy párjának egy olyan barátja, aki úgyis mindenképp elmondja neki) is jelen legyen.

Persze ez önmagában még könnyen hárítható lenne, de itt kezdődik az igazi taktikai bravúr: mindenképpen tegyünk úgy, mintha nem tudnánk arról, hogy ismerősünk párja nem tud arról, hogy ismerősünk csak sutyiban meri előkapni a bűzpálcát. Ennek hitelesítése érdekében olyan, laza, kedélyeskedő mondatokat alkalmazhatunk, mint például: „Láttam, hogy múltkor mennyire ízlett, remélem, örülsz neki!” Megspékelhetjük még azzal is, hogy „Vacilláltam azon, hogy az erősebbet veszem meg, de úgyis mindig azt a rémes pirosat szívod, gondoltam, nem árt, ha kicsit lejjebb veszel az iramból!” Ilyenkor egy tréfás oldalba bökés, kacsintás is adekvát kiegészítő lehet.

A konzekvencia: bármily furcsán hangzik, mindenképp nyerünk! Egyrészt: a cigaretta – mint az köztudott – rossz dolog, és biztosak lehetünk afelől, hogy megajándékozott ismerősünk kétszer is meggondolja, hogy mikor nyúl legközelebb öngyújtó után. A mókás ajándék által okozott esetlegesen fellépő bűntudatot tehát nyugodtan elhessegethetjük a nagyobb jó-okozás gondolatával. Másrészt abban sem lehet kétségünk, hogy ismerősünkkel párja ezek után szeretne kettesben is elbeszélgetni a dohánykérdésről. Ebből is csak a leszokás felé vezető lépéseket prognosztizálhatjuk, újabb jó pont nekünk. További önelismerést eredményezhet, ha tudatosítjuk: két ember kapcsolata hosszú távon amúgy sem épülhet a hazugságra, hiszen ezekből az apró füllentésekből lesznek aztán a veszekedések, pofonok, válások, későbbi gyermeksorsok megrontói. Ebben is segítettünk tehát. Végezetül kétségünk se legyen azt illetően, hogy kevéssé szívesen látott cimboránkat ezek után még kevesebbet látjuk.