A külügyminiszter évértékelő interjújában elmondta, hogy nagyon sok munkát fektettek a szomszédkapcsolatok építésébe, mert soha nem vezetett jóra a történelemben, amikor Magyarország egyszerre volt rosszban minden szomszédjával.

Ennek ellenére úgy látja, hogy két szomszédos ország, Ukrajna és Szlovákia esetében gondot okoz az ottani nacionalizmus, ha az más-más módon jelenik is meg. Ukrajnában a kisebbségek anyanyelvi oktatása elé gördítenek akadályokat, amely érinti a kárpátaljai magyarokat is, habár ennek a rendelkezésnek nem ők a fő célpontjai.

Szlovákiával kapcsolatban Balázs Péter azt mondta, hogy Ján Slota és az általa vezetett Szlovák Nemzeti Párt (SNS) koalíciós jelenléte, illetve a közelgő országgyűlési választásokon remélt szavazatok okozzák az ottani „nyíltan és durván magyarellenes politikát”. Az SNS Magyarországot veszélynek tekinti Szlovákiára nézve, pedig ilyet szövetségi rendszeren belül nem szokás mondani – mutatott rá a külügyminiszter, aki áprilisban vette át a tárca irányítását.

Sólyom László köztársasági elnök augusztusi szlovákiai kitiltásával összefüggésben Balázs Péter emlékeztetett, az Európai Bizottság véleménye részben Magyarországot igazolja, amikor arra mutat rá, hogy Szlovákia tévesen hivatkozott egy közösségi irányelvre, hiszen az uniós állampolgárok szabad mozgása a szövetség országain belül alapjognak számít. A bizottságnak azt a meglátását, amely szerint viszont az államfő más elbírálás alá esik, Magyarország nem tartja kielégítőnek.

Éppen ezért jogértelmezési igénnyel fordul az Európai Bírósághoz, ahol – a remények szerint - körülbelül fél év alatt születhet precedensértékű ítélet, hiszen ilyen esetre az Európai Unióban korábban nem volt példa.

A szlovákiai nyelvtörvényről Balázs Péter úgy vélekedett, hogy ez az ügy a szlovák kormány december 16-i döntésével fordulóponthoz érkezett, hiszen miután jóváhagyták a végrehajtási rendeletet, az január 1-jétől hatályos.

A külügyminiszter úgy fogalmazott, nem várja, hogy a pozsonyi parlament ezt a rendeletet pusztán Budapest kívánságára megváltoztatja, azt viszont el tudja képzelni, hogy a nemzetközi szervezetek nyomására Szlovákia rákényszerül bizonyos módosításokra. Hozzátette, kezdettől számoltak ezzel a forgatókönyvvel is.

Balázs Péter kitért a külképviseleti hálózat átalakítására is. Mint mondta, a korszerűsítést ő hirdette meg és vállalja is érte a felelősséget. Véleménye szerint azzal, hogy 12 képviseletet bezártak, körülbelül Svédország szintjére „szállította le” Magyarország a jelenlétét a világban. A külügyminiszter azt tartja indokoltnak, hogy mintegy 80 országban 100 magyar képviselet legyen. Hozzátette, „túl nagy volt a periféria a centrumhoz képest”, éppen ezért további korszerűsítésekre is fel kell készülni.

A megoldások között említette a tiszteletbeli konzulok széles hálózatát, vagy azt, hogy a visegrádi négyek - Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország - például Dél-Afrikában és másutt is közös képviseletet működtetnek majd. A külügyminiszter számít az EU külügyi szolgálatára is és szeretné átvenni a finnek által kialakított úgynevezett repülő konzuli szolgálatot. Ez utóbbi egy „szuperkonzuli csapat”, amely a Külügyminisztériumban dolgozik, s ha valahol szükség van rájuk, az adott ország berendezkedését és szokásait jól ismerő tagjuk akár már másnap a helyszínen lehet.

A felkészülést a 2011 első felében esedékes soros uniós elnökségre Balázs Péter úgy értékelte, hogy Magyarország időarányosan jobban áll, mint sok EU-tagállam, amely korábban látta el ezt a tisztet. Az elnökségi naptár elkészítésével „korábban végeztünk, mint bárki más” – jelentette ki. Kitért arra is, hogy megvan a 100 millió eurónál (27 milliárd forintnál) valamivel nagyobb összegű költségvetés és tart a résztvevők kiképzése. A felkészülést ért kritikákat a miniszter éppen ezért jórészt a „hazai politikai folklórnak” tulajdonítja, mivel – mint hangsúlyozta - semmilyen tekintetben nincs lemaradás és a munkát összpárti parlamenti bizottság felügyeli.