Kijev (Ukrajna)
Ukrajnában Mikuláskor van a mulatság ideje. Ilyenkor mindenki vendégeket hív, együtt szánkóznak, és megajándékozzák egymást. Az ukrán karácsony december 24-én kezdődik és vízkeresztig tart. Szenteste az asztalra két abroszt terítenek, egyet az élőknek, egyet a holtaknak. Az asztal közepére köralakú kolach nevű karácsonyi kenyér kerül. A vacsora legfontosabb része az „Isten ételének” nevezett kutia, és nem maradhat el az „Isten itala” sem - ami egyébként 12 féle gyümölcsből készülő kompót.

Athén (Görögország)
A karácsonyi ünnepsorozat 12 napig tart, ezalatt minden háznál terített asztal és kandallótűz várja a vendégeket. Utóbbinak különös jelentősége van: a kalikandzaroszok, vagyis a sötét, rossz démonok elűzésére hivatott. December 25-én szinte egész nap szólnak a harangok, és ekkor vágják fel Hrisztopszomot is, vagyis a kalácstésztából sütött Krisztus-kenyeret. 26-a a vendégeskedések napja, amikor a gyerekek házról házra járnak és énekelnek.

Sydney (Ausztrália)
A karácsonyt itt tomboló nyárban ünneplik. December első hetében kezdetét veszi a készülődés és az iskolai szünet. Fenyőfa csak nagyon kevés helyen van, hiszen itt nem honos, így műfenyővel helyettesítik. Tradicionális karácsonyi süteménynek a mi püspökkenyerünkhöz hasonló kuglóf számít. Az ajándékokat pedig nem szenteste, hanem másnap reggel bontják ki.



Tokió (Japán)
Korábban a keresztény lakosok csekély száma miatt teljességgel hidegen hagyta a távol-keleti szigetországot a karácsony. Manapság viszont ünnepi díszbe öltözve versenyre kelnek a világ más nagyvárosaival. Az üzletházak december elejétől díszbe borulnak , az éttermekbe Télapónak öltözött diákok invitálják a vendékegeket. A karácsony itt inkább a fiatal párok ünnepe, amelynek elmaradhatatlan része a karácsonyi torta. 24-én a vacsorát a párok édes kettesben költik el, amely egy holtelben eltöltött északával teljesül be.