A kormánynak pozitív, hogy Sólyom visszaküldte a törvényt - nooormális?

A Köztársasági Elnöki Hivatal szerdán közölte, hogy Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényt; az államfő döntéséről és annak indokairól levélben tájékoztatta az Országgyűlést.

Szollár Domokos erre reagáló közleményében azt írta: a kormány tanulmányozni fogja az államfő érdemi észrevételeit, és megteszi javaslatait az Országgyűlésnek.

"Jó hír az is, hogy az államfő nem a Közérdekvédelmi Hivatal léte és a kormányzati intézkedések tartalma ellen emelt szót. Hiszen arra van szükség Magyarországon, hogy átláthatóbb legyen a közélet és a közpénzek felhasználását jobban és átláthatóbban lehessen nyomon követni" - fogalmazott.

Mint írta, a tervezet – szemben a korábbi, az állami működés csupán egyes területeire kiterjedő kezdeményezésekkel – olyan újszerű megoldásokra tesz javaslatot, amelyek az állami, sőt a társadalmi működés egészét tehetik átláthatóbbá és tisztábbá.

Ilyen új elem a Közérdekvédelmi Hivatal, amely a tisztességes eljárás követelményét sértő cselekmények esetében vizsgálati jogkörrel rendelkezne, illetve a közérdekű bejelentést tevő munkavállalók védelmét is ellátná.

Új intézmény a bejelentővédelem is, amely észak-amerikai mintára kerül be a magyar jogrendbe. A hivatal ugyanis a közérdekvédelmi bejelentést tevőknek nyújtana védelmet, sőt anyagilag is jutalmazná azokat, akik érdemben tudnak segítséget adni korrupciós ügyek feltárásában - olvasható a közleményben.

A visszaküldött törvénnyel kapcsolatban a köztársasági elnök több kifogást is megfogalmazott.

Sólyom László szerint a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok benyújtása és elfogadása ellentétes volt a házszabállyal, továbbá nem tartja elfogadhatónak, hogy a közbeszerzési törvényt úgy módosítja az Országgyűlés, hogy az erre irányuló javaslatokat sem a közigazgatási egyeztetésen nem tárgyalták meg, sem a közbeszerzéssel foglalkozó hatóságok nem véleményezhették.

A köztársasági elnök nem értett egyet azzal sem, hogy a törvény egyes rendelkezései 2009. december 31. és 2011. január 1. között hat különböző időpontban lépnek hatályba. Sólyom László szerint a jogszabályok ilyen gyors és bonyolult változása veszélyezteti a hatékonyságot, megnehezíti a jogkövető magatartást, valamint az átlátható és ellenőrizhető jogalkalmazást.

Az államfő nem értett egyet azzal sem, hogy az újonnan felállított Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal elnökét a köztársasági elnök és a miniszterelnök közös javaslatára választja meg az Országgyűlés. A köztársasági elnök álláspontja szerint a hivatal, mint államigazgatási szerv, jellegéhez az alkotmány szellemében az illeszkedik, ha a miniszterelnök tesz javaslatot a hivatal elnökének személyére.

Az Országgyűlés december 14-én 179 igen, 163 nem és 4 tartózkodással döntött arról, hogy felállhat a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal. Az erről szóló törvény szerint a hivatal - amely a Közbeszerzések Tanácsa általános jogutódja lesz - autonóm államigazgatási szerv lesz.

A hivatal a tisztességes eljárás védelméről szóló törvény rendelkezései alapján - illetve azzal összhangban - egyebek mellett ajánlást dolgoz ki a költségvetési és gazdálkodási szervezetek részére a közérdeksértő magatartások megelőzésére, feltárására, közreműködik a kormány korrupció elleni stratégiájának kidolgozásában és végrehajtásában.

A hivatal elnökét - aki nem választható újra - az Országgyűlés hat évre választaná, az elnököt a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen jelöli.

Az Országgyűlés 2009-es időszakát december 15-én zárták le, és 2010. február 15-ére hívták össze az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülését.