EU: intézményi békét akar az új elnök

Herman Van Rompuy - aki szokatlan módon egy németországi pártrendezvényen mondta el első átfogó beszédét ebben a minőségében - hangoztatta, hogy a Lisszaboni Szerződéssel és az uniós elnöki poszt megteremtésével bonyolultabbá vált az intézményes helyzet az EU-ban, de úgy vélte, ezt a sikeres működés szolgálatába kell állítani.

Kitért arra is, hogy idén a nemzetközi gazdasági válság és a klímaváltozás elleni harcban, valamint Horvátország európai uniós csatlakozásának terén vár jelentős előrehaladást.

Megerősítette, hogy február 11-re soron kívüli találkozóra Brüsszelbe hívta az EU-tagországok állam- és kormányfőit. A megbeszélés témája a gazdasági válság mellett a káros éghajlatváltozás elleni fellépés lesz.

Az unió gazdasági helyzetével kapcsolatban Van Rompuy elmondta, hogy most már közép- és hosszú távon kell gondolni, és ennek érdekében dönteni kell a 2020-ig ívelő növekedési programról. Mint mondta, hosszú távon sem egyértelműen kedvezőek a gazdasági kilátások. A növekedés fokozásának két lehetősége a versenyképesség helyett az újításokra és kutatásra történő összpontosítás, valamint a munkaerő mennyiségének és minőségének emelése - hangsúlyozta Van Rompuy.

Ami a külpolitikát illeti, Van Rompuy annak fontosságát hangoztatta, hogy az elnöki tisztség megteremtésével immár azonosíthatóbb, egységesebb hangon tud megszólalni a világban az unió. Erre különösen szükség lehet a nemzetközi hatalommegosztás gyors változása miatt - szögezte le.

A bővítési folyamattal kapcsolatban a nyugat-balkáni államok közeledésében elért eredményeket említette külön. Reményét fejezte ki, hogy Horvátország a kritériumok teljesítésével már idén további fontos lépéseket tesz a csatlakozás útján.