Sztárok és aktivisták Japán ellen
Szerdán egy bálnavadász hajó összezúzta a környezetvédők új csodahajóját, így ők most helikopterrel indulnak újra harcba. A szakértők szerint könnyen eldurvulhat az összecsapás, amibe amerikai sztárok is bekapcsolódtak.
2010. január 7. csütörtök 15:59 - Pásztor Balázs
Bálnavadászat
A bálnák a föld legnagyobb állatai, és egyben a tengerek barátságos, békés lakói. Érthetetlen hát a jóra nevelt emberi léleknek, hogy miért kellett a 20. század közepére odáig süllyedni, hogy gazdasági érdekekre hivatkozva az ember - bálnavadászattal - majdnem kipusztítson több bálnafajt. Ezt szerencsére a világ is kezdte felfogni, és 1986-ban összehozott egy bálnavadászatot szigorúan tiltó egyezményt, amelyet majdnem minden ország be is tart. Kivételt csupán három ország jelent - Japán, Norvégia és Izland - amihez hagyományőrzés címen kapcsolódtak Kanada, Szibéria és Alaszka egyes népei.
A bálnavadászat kezdetben csupán az állatok húsáért, bőréért és csontjáért folyt - egyes népek ezen állatok levadászása nélkül fennmaradni is képtelenek lettek volna. Azonban már a 17. században rájöttek, hogy az ámbráscetek egyes belsőségei remek parfüm-alapanyagok, és a bálnaolaj is ekkor kezdett el terjedni, mint egészségügyi csodaszer. A bálnavadász-tilalomig több mint kétmillió állatot mészároltak le, és a szónikus hajózási kellékek is több ezer bálnával végeztek. A tilalom hatására kezd rendbe jönni a bálna-populáció, ám sokak szerint még ez sem történhetne meg, ha nem lennének olyan szervezetek, akik a bálnavadászatot árgus szemmel felügyelik - vagy épp a még „engedélyezett” vadászatokat próbálják meghiúsítani.
Durvulni a végsőkig?
A csodahajó
Ady Gil amerikai üzletember egy róla elnevezett hajót adományozott a pásztoroknak,amelynek értéke mintegy kétmillió dollár. A karbon-kevlár szövetből készült és a lopakodó bombázóra hasonlító, óránként 93 kilométeres sebességre képes szerkezet igazi csúcstechnológia. A Föld körüli hajózás gyorsasági rekordját tartó hajó bemutatásakor a Sea Shepherd alapítója, a kanadai Paul Watson azt mondta: a járművet arra használják majd, hogy fizikailag akadályozzák a bálnák megszigonyozását. Régi hajójukkal ugyanis csak a kifogott bálnákat feldolgozó hajóval tudtak lépést tartani.
Japán évente 1200 bálnát ejt el, kutatási célokra hivatkozva. Ezen indokot nem sokan veszik komolyan, legfőképp nem az olyan környezetvédelmi csoportok, mint a Tengeri Pásztor (Sea Shepherd). Eme szélsőséges eszközöket sem megvető társaságot 1977-ben alapította egy kanadai környezetvédő, Paul Watson, egykori Greenpeace alapító, aki saját bevallása szerint azért lépett ki a leghíresebb zöldek közül, mert „szájtépés helyett a cselekvést helyezi előtérbe”.
Bár a csoport harcolt már a cápák, a delfinek, és a Galápagos-Szigetek élővilágáért is, de a leghangosabb eseteik mégis a bálnavadászok elleni akcióik voltak. Nem véletlenül: elvágják a bálnavadászok szigonyainak köteleit, megzavarják radarjaikat és hanglokátoraikat, bűz- és savbombákat dobálnak a hajóikra, valamint vízágyút is bevetnek. Azonban a bálnavadászat elleni küzdelemben eddig még nem volt olyan súlyos incidens, mint a tegnapi.
A Japán flotta fő bálnavadászhajója összeütközött a "pásztorok" új, szupertechnológiával és golyóálló bevonattal felszerelt kishajójával - a rövidebbet persze az apró tengeri jármű húzta: a hajó orra letört és víz szivárog a belsejébe. Az aktivisták jelenleg kimentették belőle a motor és az üzemanyagot, hogy megakadályozzák a süllyedést és az óceán további szennyezését, de vontatni így sem lehet. A benne utazó hat személy szinte sértetlenül megúszta.
A „balesetért” persze mindkét fél a másikat hibáztatja, és igazukat az eseményről történt kamerafelvételek alapján is nehéz lesz bizonyítani. Yasuhisa Kawamura, a japán külügyminisztérium szóvivője szerint a pásztorok akciója veszélyeztette a japán tengerészek életét, ezért a kormány mélységesen elítéli a szabotázst. A pásztorok szerint viszont őket gázolták el szándékosan, és ez immáron egy „bálnaháború”.
Don Rothwell, nemzetközi tengerjogász, az Ausztráliai Nemzetközi Egyetem szakértője szerint igen nehéz dolga lesz bármelyik félnek is bebizonyítani a saját igazát, mivel az egyedüli szemtanúk ők maguk. A jelenlegi tények alapján a Pásztorok beperelhetnék a japán hajó parancsnokát gondatlanságért, ám a Japánok is megpróbálkozhatnának egy terrorizmus-váddal, amiért a pásztorok megzavarták a navigációs berendezéseiket – legalábbis Rothweel szerint. Azonban az is probléma, hogy melyik bíróság ítélkezhetne felettük, hisz a vizek fennhatósága, ahol az események történtek, igencsak kérdéses.
Mind Ausztrália, mind Rothwell által inkább illetékesnek tartott Új-Zéland vizsgálatot indított az ügyben (mindkét állam hivatalosan azon a véleményen van, hogy mind a bálnák, mind az emberek élete kiemelt fontosságú), azonban a szakértők más miatt aggódnak. A Pásztorok közölték hogy nem adják fel a harcot, és egy helikoptert küldtek a bálnavádász-hajó után, hogy az folytassa a támadást. A Japánok viszont nagyon zokon vették az incidenst, így az ő fellépésük is radikalizálódhat. Mindebből pedig emberéleteket is követelő akciók keletkezhetnek.
Támogatók és ellenzők
A bálnavadászatot támogatni sosem volt egy népszerűséget hozó dolog, azonban ellenük fellépni már annál inkább. Így történhetett, hogy nem csak olyan üzletemberek álltak a Pásztorok mellé, mint Aly Gil, hanem hírességek sora is: többek közt a most Oscar-díjjal kitüntetett Sean Pean, Brigitte Bardo, Martin Sheen, Bob Baker, Richard Dean Anderson, Mick Jagger, Christaian Bale, Kelly Slater és Red Hot Chilli Pepper frontebere, Anthony Kiedis is. A sztárok által befizetett összegek pedig nem csak életben tartják, hanem fejlesztésre is képesé teszik a csapatot - Baker például nemrég ötmillió dollárnyi adományt küldött nekik.
A kritikusok szerint a Pásztorok felfuttatásában nagy szerepe volt az Animal Planet televízióadónak, amely „Whale Wars” néven filmre vette és bemutatta a csoport küzdelmét - és amely igencsak népszerű műsor lett. A TV viszont élesen visszautasítja a segítség „vádját”: elmondásuk alapján fizetnek mind az utazásért, mind az ellátmányért, és semmiben nem segítik a Pásztorok munkáját, csupán „dokumentálják az eseményeket”.
A mostani kormányváltás viszont könnyen lehet, hogy a Pásztorok malmára hajtja a vizet, hisz az egykori ellenzék eddig is jó kapcsolatot ápolt a környezetvédőkkel - igaz nem a Pásztorok-féle „radikálisokkal” - és ellenzik a bálnavadászatot. Az ügyben tovább segíthet Új-Zéland és Ausztrália várhatóan erősödő nyomása, akik eddig is szúrós szemmel nézték a japán „kutatómunkát”. Így bármi is lesz az ütközés jogi eredménye, a Pásztorok nagy valószínűséggel elérték vele a céljukat. A kérdés csak az, hogy lesz-e valójában „bálnaháború”?