A válság árnyéka

Lenhardt Balázst, a Jobbik gazdasági kabinetjének elnöke szerint a válság W alakú lesz, hisz jövőre újra fel fog lángolni, és nincsenek tartalékinak - aminek a rendszerváltást követő „szabad rablás időszaka” az oka. Természetesen az elkövetkező 20 évben mind a Fidesz, mind az MSZP, mind az SZDSZ rontott ezen - fejtegeti Lenhardt - ráadásul a jelenleg fennálló rendszer, a „tőke korlátlan uralma” nem működik. „Sürgős és súlyos változásra van szükség”, amit a Jobbik hozna el, és szerinte csak a Jobbik érdekelt igazán a radikális változás elhozásában.

„A magyar gazdaság annyira gúzsba van kötve, hogy láthatóan egy 50-100 milliárdos tétel előteremtése is szinte lehetetlen” - aminek Lebhardt szerint a felvett hitelek az okai. A Jobbik szakítana a jelenlegi gyakorlattal: öko-szociális nemzetgazdaságra váltana. Ez kiemelt szerepet kapna a környezetvédelem, profitközpontú szemlélet helyett emberközpontúra váltana, és alapvetően a nemzet szempontjából vizsgálna minden kérdést. Ezáltal az állam is megerősödne, és az ország is gyarapodna - véli az előadó. Fontosnak nevezte a privatizációk felülvizsgálatát, az államadósságot pedig „eltörölnék”. A jövőt többek közt a logisztikában, az információs technológia, valamint a kutatás és fejlesztés támogatásában látják, de a magyar bankrendszert, valamint a túlbonyolított adórenszert is megreformálnák. Azt is hozzáteszi, hogy mindezekről a programban bővebben és részletekbe menően szó lesz.

Gyöngyösi Márton közgazdász-politológus beszédében a globalizáció hátterét és ezzel kapcsolatban a magyar gazdaság múltját elemezte. Kifejti, hogy a szomszédaink nagy része jóval sikeresebben zárta az elmúlt éveket, amelynek a hibás magyar gazdasági irányvonal az oka. Hiába volt a túlságosan szabad a piac keze, ami a válságot okozta, de nem szabad az állam szerepét sem túlzásba vinni, hisz „a ló másik oldala egyértelműen nem a nyereg” -mondja. Így elmondása szerint az államnak és a piacnak közösen kell irányítania a gazdaságok, hisz csak így lehet meg a kívánt egyensúly.

Elemzése szerint a visegrádi országokhoz képest is hazánk és polgárai 4-5 százalékkal drágábban vesznek fel hitelt, ami nagyon komoly versenyhátrányt jelent - és az EU is kevesebb támogatást nyújt hazánknak, mint a másik három visegrádi államnak. Ezt persze a multik magyarországi leányvállalatai az anyacégen keresztül megoldják - véli Gyöngyösi - ami újra a magyar vállalkozásokat és termelőket juttatja versenyhátrányba. Többek közt ezen versenyhátrányokat küszöbölné ki a Jobbik.

Birkák és marhák, vasút és burgonya

Varga Géza szerint a mezőgazdasági termelés tekintetében a legfontosabb kiemelni a régiók szerepét, így szeretnék lecserélni a globális mezőgazdaságot lokális mezőgazdaságra - ezzel a fenntartható vidék is elérhetővé válna. A párt nem ért egyet abban, hogy „Európának fel kellene áldoznia a mezőgazdaságát a szolgáltatás és az ipari termelés oltárán”. Így Jobbik szeretné a mezőgazdaságát és élelmiszertermelését kivonni a WTO hatásköréből, és megteremteni az ország élelmiszerbiztonságát. A mezőgazdasági támogatásokat is átalakítanák: a kisgazdák és az őstermelők kerülnének célkeresztbe a nagygazdaságok helyett, és támogatást csak a "közjó alapján" adnának.

A párt szakítana azzal a tendenciával, hogy „krumpli jön be, és krumpli megy ki”, vagyis próbálnák az olyan hazai árut nem exportálni, amiből amúgy is van komolyabb behozatali igény. Tiltanák azt a gyakorlatot, hogy biodízelt állítsanak elő olyan területen, ahol élelmiszert lehet előállítani - az ok az, hogy az olaj árának emelkedése ne húzza magával a hazai élelmiszerek árát is. Az egész mezőgazdaságot pedig egy vidékfejlesztési keretbe helyeznék bele, aminek egyik sarkalatos pontja a települések, területek kiemelt autonómiája. A GDP mellé pedig egy jóllét-mércét is kialakítanának, amely az emberek elégedettségi, életszínvonal-szintjét mérné.

Kardos Gábor igen heves, gesztikulációkkal, érzelmi kirohanásokkal túlfűtött, hadaró beszéde szerint úgy kell megalkotni egy programot, hogy az elkövetkező kormányokra is érvényes legyen, tehát hosszú távon gondolkodjon. Így be kell biztosítani a magyar vagyont, hogy ne lehessen privatizálni, és az ezt megsértőket keményen kellene büntetni. Azt is hozzáteszi, hogy az oktatást is magyar vagyon részének kellene tekinteni. Továbbá kijelenti, hogy „az esküszegés legyen bűncselekmény, és épüljön be a magyar jogrendbe”. Kifejti, hogy a párt megállítaná a vasút leamortizálását, és évente 100 kilométer új vasutat építene, amit a turizmus fejlesztésével kötne össze. A szónoklatot hosszú vastaps követte.

Érdekes szünet

A szünetben a HírExtra kérdésére Volner Gábor elmondta, hogy a jelenlegi konferencia a Jobbik programja alapján született meg, és ami új ötlet vagy nézőpont itt elhangzik, az már nem kerülhet bele a programba, hisz annak már csak a nyelvhelyességi ellenőrzése van hátra. (Valószínűleg ez az oka, a párton kívüli szakértők hiányának is). De azt hozzáteszi, hogy egy több ezer oldalas, mindent átfogó szakdokumentum is készül, amelybe természetesen megjelennek majd az it elhangzott, és a választási programba be nem került ötletek is.

A szünetben az Amerikában élő Dr. Német Károly tartott előadást az állami pénzforgalom áttekinthetőségéről - amely a készpénz megszüntetését foglalja magában. Ezen elmélet szerint csak bankkártyával és csekkel lehetne fizetni,a mihez egy Állami Pénzforgalmi Regisztrációs intézet kellene, amely minden pénzforgalmat figyelne. Ennek adatait majd elemezni kellene, és ennek alapján erre alapuló adórendszert létrehozni. Véleménye szerint „nem lenne nehéz véghezvinni, az eszközök adottak”. Az adatokat a lehető legszélesebb demokratikus kontroll mellett kellene kezelni, és az ötlettel a pénzügyi igazságtalanságok nagy része megszűnne, és az adókerülés sem létezne többé - ami az egyik legnagyobb probléma jelenleg az ország helyzetében.

A nép kérdez

A szokásos kerekasztal-beszélgetés helyett most a Jobbik néhány szakmai kabinetjének vezetője gyűlt össze, hogy válaszoljon a jelenlévők kétperces kérdéseire és hozzászólásaira. (A válaszolók: Hegedűs Tamás, elnöki tanácsadó, a gazdasági kabinet tagja; Bana Tibor, közgazdász, az EU-kabinet delegáltja; Kepli Lajos, a környezetvédelmi kabinet elnöke, és Pősze Lajos, a Jobbik szakmai igazgatója).

A kérdésekre válaszolva Bana kifejtette, hogy a jobbik nem EU-ellenes, hanem EU-realista párt, és említ is néhány szervezettel szembeni jogos kritikát. Elhangzik még pár észrevétel a magyar családmodellel kapcsolatban - ezekre az ifjúságpolitikai konferencián születtek teljes válaszok -, de a kabinetek vezetői leszögezik, hogy „rendet kell tenni a fejekben” (például jóhiszeműen kell egymással viselkednünk, stb.). Elhangzott az a kérdés is, hogy létezik-e vészforgatókönyv? - a válasz: nincs. Az indok egyszerű: a programírás jelenleg felemésztette a párt minden erejét, de ezt is fontosnak tartja, így várhatóan hamarosan lesz.

Szó esett a nagyvárosok zöldítéséről is - ebben Kepli szerint fontos lenne az elégedett hulladékok újra-felhasználása, amellyel nem csak a környezetet kímélnénk, hanem 300 milliárd forint hasznot is lehetne termelni. Szóba került a kampány előtti gigantikus országjárás is, de az is elhangzott hogy a Szent Korona-tan szerinti alkotmány, a kétkamarás országgyűlés és a politikai pozícióhalmozás megszüntetése konkrétan szerepel a Jobbik programjában.