Amikor a II. világháborút követő évtizedekben az orvosok fölfigyeltek arra, hogy a halottak fele szívinfarktus vagy szélütés áldozata, a szív- és érbetegségek kutatása világszerte jelentősen megnőtt. Az Egyesült Államokban több, nagy vizsgálat indult a koszorúérbetegség okainak tanulmányozására: ezek közé tartozik az Aerobics Center Longitudinal Study is.

Kenneth Cooper, aki egész életét annak szentelte, hogy a testmozgás és az egészség összefüggését igazolja, önként jelentkező felnőttek tízezreit vonta be ebbe a munkába. Cooper találta ki az aerobik kifejezést is: innen a vizsgálati központ és a tanulmány neve.
Chong-Do Lee és munkatársai az Aerobics Center most közölt vizsgálatában 23 657 férfi adatait értékelték, akiknek sorsát, egészségi állapotának alakulását átlag 15 éven át követték. A modern tudományban gyakran alkalmazzák azt az értékelési módot is, hogy a vizsgálati alanyok száma és a megfigyelési idő szorzata mennyi. Ebben az esetben az itt nyert adatok 348 811 emberi életéven alapulnak.

Az önkéntesek átlagosan 44 éves korukban csatlakoztak a vizsgálathoz és semmiféle, kimutatható betegségben nem szenvedtek. A kutatók azt nézték, hogy azok, akik nem dohányoztak, testsúlyuk mindvégig a nemzetközi normának megfelelő maradt és a rendszeresen ismételt, terheléses vizsgálatok tanúsága szerint megfelelő fizikai állapotban voltak, ritkábban kerülnek-e szívroham miatt kórházba vagy halnak meg szívbetegségben, mint azok, akiknél ezek a kockázati tényezők jelen vannak.

A vizsgálati alanyok 43 százalékánál mindhárom kockázati tényező kimutatható volt, viszont csak alig három százalékot tettek ki azok, akiknél nem volt nikotin hatás, vigyáztak a vonalaikra és eleget mozogtak. Az adatok viszont azt mutatták, hogy az egészséges életmód megéri: ez a három százalék 14 évvel hosszabb életre számíthat, mint azok, akiknél mindhárom rizikófaktor érvényesült.