Hanyatlóban a globális demokrácia?
A hidegháború vége óta nem voltak olyan borúsak a globális "demokrácia-kilátások", mint manapság - állítja a The Wall Street Journal a Freedom House (FH) tegnap közzétett szokásos éves jelentése alapján.
2010. január 13. szerda 15:59 - Nagy András
A konzervatív New York-i napilap nyomán a magyar Globusz.net azt írja: a hidegháború vége után megkezdődött globális demokratizálódási trend megfordulni látszik. Az FH adatai szerint már negyedik éve tart a szabadság visszaszorulása.
A Szabadság a világban 2010 című dokumentum a gazdasági válság mintájára afféle „szabadság-recesszióról” számol be. A Freedom House ennek kapcsán arra figyelmeztet, negyven éve nem fordult elő, hogy négy egymást követő évben a szabad intézmények gyengülését és a demokrácia visszaszorulását figyelték meg – igaz, az nem derül ki, hogy pontosan mely demokratikus intézmények csorbultak az elmúlt években.
S ah, arabság nem virúl a holtnak véréből
Antidemokrácia a szomszédban
Kérdéses dolog a demokrácia Romániában - állította az irodalmi Nobel-díjas Herta Müller egy keddi osztrák lapnak adott interjúban. A romániai születésű, 1987 óta Németországban élő írónő azt mondta a Der Standardnak: szülőhazájában járva még ma is érzi, hogy megfigyeli a titkosszolgálat. Tény - mondta Müller -, hogy a rendszerváltás után a kommunista titkosszolgálat, a Securitate embereinek 40 százalékát átvette az új szervezet, az SRI. "Nem ugyanúgy csinálják, mint korábban, halálos fenyegetéseket már nem kapok, de folytatják. A kérdésre, hogy mit jelent ez az ország demokratikus fejlődése szempontjából, azt felelte: a korrupció és mindaz, amit az Európai Unió újra meg újra bírál Romániával kapcsolatban, azzal függ össze, hogy a régi rendszerhez tartozó politikai klikkek tagjai továbbra is segítik egymást.
MTI
Ismerteti ugyanakkor a jelentés a demokrácia-index tekintetében legelmaradottabb térség helyzetét. A „topterületnek” számító közel-keleti régióban egyedül Izrael tekinthető szabad országnak, míg a szomszédos arab államok többségében tovább csökkent a demokratikus intézmények szerepe. Ezek jellemzően egyébként autoriter hatalmi berendezkedésű államok, úgymint Egyiptom vagy
Jemen, de vannak köztük
diktatúrába hajló hatalmak is, mint Szíria vagy Irán.
Kivételnek talán csak Irak és Libanon számít, ők – legalábbis a The Wall Street Journal cikkírójának vélekedése szerint – Törökország mintájára megkezdték az iszlám demokrácia kiépítését. Ehhez azért hozzátennénk, hogy főleg Irakban, de részben Libanonban is egyelőre jobbára csupán arról szól a demokrácia, hogy nyugatbarát kormány került hatalomra, továbbá tény, hogy egy független holland vizsgálóbizottság szerdai jelentése szerint sem volt törtvényes a nemzetközi jog szempontjából Irak 2003-as
lerohanása.
A jelentés szerint tavaly katonai puccsok négy afrikai államot ráztak meg, Közép-Ázsia legnagyobb demokratikus reményét, Kirgizisztánt pedig lefokozták a csupán részben szabad, részben nem szabad kategóriára. A Wall Street továbbá megjegyzi, hogy még Jordánban vagy Marokkóban, ahol a királyok az elmúlt években egyre inkább kiterjesztették a szabadságjogokat, tavaly mintha újra politikai hatalmuk összpontosítására törekedtek volna.
Obama: egyre kevesebb remény a változásra?
FH: itthon továbbra sincs gond
Magyarország továbbra is a stabil demokráciák közé tartozik, tavaly is a legjobb értékelést kapta a politikai, valamint a polgári jogok tiszteletben tartása terén a Freedom House értékelésében - az amerikai szervezet kedden tette közzé világjelentését. A washingtoni központú független kutatóintézet Magyarország 2009-es demokrácia-teljesítményét az előző két évhez hasonlóan a legmagasabb osztályzattal értékelte mindkét vonatkozásban, a politikai és a polgári jogok tekintetében (az 1-től 7-ig terjedő skálán ez 1-et jelent). A demokrácia terjedését 1941 óta világszerte támogató nem kormányzati szervezet besorolása szerint Magyarország a vizsgált 194 országból azon 89 közé tartozik, amely szabadnak minősül.
MTI
Az inkább a republikánusok felé húzó napilap szerint egyébként a trendfordulat 2006-ban következett be, mikor is George W. Bush lemondott a demokrácia globális terjesztésének programjáról. A lap idézi a jelentés azon megállapítását, hogy a Barack Obama által meghirdetett diplomáciai fordulat ellenére tavaly Oroszországban, Venezuelában, Iránban és Kínában tovább nőtt az elnyomás mértéke.
(Érdekes, hogy - ellenkező előjelekkel ugyan, de - sokan idehaza is a 2006-os évhez kötik a
demokratikus intézményrendszerbe vetett hit megrendülését, valamint a Harmadik Magyar Köztársaság jogállami szintű erodálódásának kezdetét.)
Összességében azonban még mindig nem lesújtó a kép - jegyzi meg a The Wall Street Journal. Hála az 1989 utáni nagy demokratizálódási hullámnak, ma a világ országainak közel fele - összesen mintegy 89 állam - szabadnak számít. Húsz éve ez még mindössze 61 országról volt elmondható.
S, hogy mit lehetne ebben a helyzetben tenni? A lap csupán utalások szintjén ad választ erre a kérdésre. A cikk írójának véleménye szerint, míg Jack Kennedy vagy Ronald Reagan napjaiban az USA a szabadságba vetett hittől vezérelve azért küzdött, hogy jobb hellyé tegye a világot, ma úgy tetszik, mintha beletörődne: a világ olyan amilyen, és kész. Miközben a szabadság ellenségei sikeresen nekiláttak, hogy eltűntessék a Berlini Fal leomlásának nyereségét, Amerika attól tart, hogy túl magas árat kell fizetnie a liberális demokrácia terjesztéséért – írja a The Wall Street Journal.
Forrás: HírExtra/Globusz.net/The Wall Street Journal