A napfogyatkozás során a Hold a Nap és a Föld közé kerül (a Hold árnyéka pedig a Földre vetül). Részleges napfogyatkozás alkalmával a Hold a napkorongnak csak egy részét takarja el, teljes napfogyatkozás (totalitás) alkalmával pedig az egészet, utóbbi időtartama maximum 7,5 perc. Ekkor a Földre vetülő holdárnyék területén besötétedik az ég, láthatóvá válik a napkorona és néhány fényesebb csillag.

Teljes napfogyatkozás a földfelszín adott pontjáról ritkán látható. A gyűrűs napfogyatkozás alkalmával a Hold kisebbnek látszik a Földről mint a Nap (ennek oka, hogy a Hold és a Nap földtávolsága is változik), és a napkorongból egy keskeny gyűrű marad látható a Hold pereme körül. Évente legalább kettő és legfeljebb öt napfogyatkozás következik be, s csupán egy viszonylag keskeny sávban látható. A legutóbbi gyűrűs napfogyatkozás csaknem egy éve, 2009. január 26-án volt észlelhető,a következőre pedig 2012. május 20-án kerül sor.

A pénteki napfogyatkozás egy 300 kilométeres sávban volt látható. A félárnyék először 4:05:26-kor érintette a földfelszínt. A napfogyatkozás 5,14 perckor kezdte meg útját Afrikában: a Közép-Afrikai Köztársaságban kezdődött, majd az égi jelenség "áthaladt" Csád, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Uganda, Kenya és Szomália területe fölött, majd átszelte az Indiai-óceán északi felét, elérve a maximumát. A továbbiakban a napfogyatkozás érintette India délkeleti partjait, Srí Lanka északi részét, majd átvágott Mianmar és Kína egyes részein. Afrikában, a Közel-Keleten és Kelet-Európában részleges napfogyatkozás volt látható.

A fogyatkozás maximuma 7 órakor kor volt - a gyűrűs fázis rendkívül hosszú volt - 11 perc 7,8 másodpercig tartott. A jelenségben Malén, a Maldív Köztársaság legfőbb szigetén gyönyörködhettek az érdeklődők.