A Választási eljárásról szóló törvény szerint az OVB öt tagját az Országgyűlés választja meg, személyükre - a pártok javaslataira is figyelemmel - az önkormányzati miniszter tesz indítványt. Az új OVB tagjait az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti 51. napon kell megválasztani.
Az OVB független, kizárólag a törvénynek alárendelt szerv, amelynek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

A választási bizottság működésének időtartama alatt hatóságnak, a tagja pedig hivatalos személynek minősül.

Általános feladata, hogy állásfoglalást adjon ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezéséért, az egységes joggyakorlat kialakításáért és megállapítsa a választás országosan összesített eredményét. Dönt továbbá a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról, a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről. Ha törvénysértés jut a tudomására, akkor kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.

Az OVB-nek az országgyűlési választáson további feladatai is vannak: dönt az országos listák és az azokon szereplő jelöltek, valamint a több megyében illetve a fővárosban jelöltet állítani kívánó jelölőszervezetek nyilvántartásba vételéről, kisorsolja az országos listák sorszámát.

A szavazást követően megállapítja, mely jelölőszervezetek érték el a törvényben meghatározott ötszázalékos szavazathatárt; ezen listák jelöltjei juthatnak mandátumhoz.
Megállapítja az OVB azt is, hogy a listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, majd kiadja a mandátumot szerző képviselőknek a megbízólevelet. Az OVB a választást követően beszámol az Országgyűlésnek a képviselő-választásról.

A jelenlegi, még 2006-ban, az országgyűlési választás előtt megválasztott OVB-nek öt, az Országgyűlés által választott tagja van, megbízatásuk a következő általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig tart.

A jogszabály szerint a következő általános választás előtt új tagokat kell választani. Az országgyűlés egyszerű többséggel dönt az OVB új tagjairól, akik ezt követően esküt tesznek. A testület megválasztott tagjai alakuló ülést tartanak, ahol maguk közül elnököt választanak. Az OVB-nek az új testület megalakulása után egy ideig öt tagja lesz.

A választáson országos listát állító pártok azonban jogosultak lesznek arra, hogy tagokat küldjenek e testületbe. Az OVB tagjainak száma így tehát attól függ, hány, választáson induló szervezet tud országos listát állítani. A választás eredményének megállapítása után a testületben csak a választott tagok maradhatnak, illetve azon pártok delegáltjai, amelyek parlamenti frakciót tudtak alakítani.

A párt által megbízott választási bizottsági tag jogai és kötelezettségei megegyeznek a választott tagokéval. Így a megbízott tag nem csak figyelemmel kíséri a választási bizottság munkáját, hanem tevékenyen részt is vehet abban, és a testület rendelkezésére álló valamennyi információt megismerheti. A tevékenysége során tudomására jutott személyes adatokat azonban sem az őt megbízó pártnak, sem másnak nem adhatja ki.

A választás állami költségvetéséből nem jár tiszteletdíj a megbízott tagoknak, a párt azonban díjazásban részesítheti az általa megbízott tagot.