Az EP legnagyobb politikai csoportja, a jobbközép néppárti frakció részéről felvetették ugyanis: ha a José Manuel Barroso régi-új elnök vezette Bizottságtól nem kap garanciákat a parlament ahhoz, hogy milyen határidőkön belül kell a jövőben állást foglalnia a Bizottságnak a parlamenttől eredő törvénykezdeményezések ügyében, akkor akár késedelmet szenvedhet a most február 9-re áttett parlamenti szavazás az új összetételű Bizottságról.

A szavazást eredetileg január 26-ra tervezték, de a bolgár biztosjelölt keddi visszalépése, az új jelöltállítás miatt módosítani kellett a menetrendet. Már az is három hónapos csúszást jelentett volna, ha február elsején léphet hivatalba az új Bizottság, hiszen az eddigi összetételű testületnek tavaly október végén lejárt a mandátuma, azóta ügyvezető jelleggel működik, miközben még nem igazán szűnik a gazdasági válság "dübörgése", és számos fontos teendő vár egy teljes felhatalmazású Bizottságra.

Több uniós forrás valószínűtlennek tartja, hogy február 9-ről is későbbre tolnák a Bizottságról való szavazást, és inkább a parlamenti körök részéről Barrosóra gyakorolt nyomásként értelmezi a néppártiak felvetését. Az EP a tavaly december elsején hatályba lépett Lisszaboni Szerződés alapján többletjogokat kapott az uniós intézményrendszeren belül, és acélosabb izmait most meg kívánja mutatni a Bizottságnak.

Az új bolgár biztosjelölt, Krisztalina Georgieva parlamenti meghallgatását február 3-ra tervezik. A már meghallgatott 25 biztosjelölt közül strasbourgi folyosói híresztelések szerint még mindig nem kapott "zöld fényt" a képviselőktől a holland liberális Neelie Kroes, a digitális stratégiai poszt várományosa. Ügyében szerdán újabb tanácskozásra ült össze az EP ipari szakbizottsága.