Az efféle nanodrótoknak a jövőben fontos szerepük lehet elektromos készülékek alkotórészeiként. A természetben a DNS (dezoxiribonukleinsav) az örökítőanyagot hordozza, azonban egyre gyakrabban alkalmazzák a nanotechnológia építőelemeként is. A DNS kettős spirálja alapvázként szolgál ilyenkor.

A kettős spirál belsejébe a kutatók most elektromos töltéssel rendelkező fémionokat próbáltak meg elhelyezni. Ha a fémionokat egymás mellé illesztik, ultravékony drótszerűség keletkezik. Ez a fémion gyöngyökből álló lánc képes lehet például arra, hogy elektromos töltést közvetítsen miniatűr áramkörökben.

Bár a nanodrótok megvalósítása még messze van, a Zürichi Egyetem és a münsteri Wilhelms Egyetem kémikusai megtették az első lépést, sikerült nekik három ezüstiont beépíteni egy DNS-spirálba - tudósít a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at) a Nature Chemistry című szaklapban megjelent beszámolóra hivatkozva.

Az újonnan létrehozott molekula szerkezetét egészen az atomi szintig feltárták. A kísérletben az volt a különleges, hogy a kettős spirál alakja nem változott meg az ionok beépülésével, sőt még szilárdabb lett.

A módosított DNS még számos további fizikai tulajdonságára kell még fényt deríteni - vetik fel a kutatók. Ezt követően azonban a jövőben akár nanodrótként vagy nanoszenzorként is szolgálhatnának, amelyek például kiszűrnék a nehézfémek legkisebb koncentrációját is az ivóvízből.