A zöldségek hatalma

Őseink valaha főleg az összegyűjtött növények, gyümölcsök elfogyasztásával tartották magukat életben, és csak néha sikerült a vadászat végén húshoz is jutniuk. Táplálkozásunk mára erősen átalakult, de a kutatók most is hangsúlyozzák: helyes, ha naponta minden étkezéskor eszünk valamilyen zöldségfélét, gyümölcsöt.

Noha az volna az egészséges, ha napközben négyszer-ötször, természetes formájában ennénk paradicsomot vagy káposztát, ezt mostanság nehéz megoldani. Egyszerűbb volna, ha ezeknek a zöldségeknek a levéből kortyolhatnánk időnként egy-két pohárral.

A múlt század harmincas éveiben az amerikai W. G. Peacock kidolgozta ennek technikáját. Az általa, nyolc zöldségből kipréselt folyadék 87 százaléka paradicsomból származott, a többi cékla, zeller, sárgarépa, fejes saláta, petrezselyem, vizitorma és spenót leve volt. Itala hamar nagy sikert aratott, és különféle módosításokkal, néhol gyümölcsök hozzáadásával világszerte elterjedt.

Carl Keen táplálkozáskutató és munkatársai 90, egészséges önkéntest toboroztak vizsgálatuk céljára. A megfigyelés 12 hétig tartott. A 40-65 éves résztvevők egyik, véletlenszerűen kiválasztott csoportja kosztjához naponta legalább két pohárral ivott a zöldségléből is, a másik csoport tagjai azonban csak a megszokott módon étkeztek.

A mérések szerint a zöldséglével is ellátott csoportban lévők valamennyien elérték az optimális zöldségfogyasztás szintjét, míg azoknál, akiknek ugyan tanácsolták a rendszeres zöldségevést, de nem kaptak zöldségitalt, csak hét százalékban lehetett ezt igazolni. A zöldségek kinyomott leve mérhetően csökkentette az emelkedett vérnyomást is.

Az amerikai Baylor College of Medicine munkatársai egy másik tanulmányban olyanokat vizsgáltak, akik anyagcsere-tünetcsoportban szenvedtek, amelynek részeleme az elhízás is. Negyedév alatt a zöldséglét ivóknak átlagosan két kiló túlsúlyt sikerült leadniuk, míg a közönséges, kalóriaszegény diétán lévők legfeljebb fél kilóval lettek könnyebbek.