Haiti példájától egész Latin-Amerika megrémült
A haiti földrengés a latin-amerikai és a Karib-tengeri térség egészét riadóztatta, nem csupán azért, mert ebben az övezetben igen magas a földrengések kockázata, hanem azért is, mert túlnépesedett, nyomornegyedekkel körülvett nagyvárosai különösen sebezhetőek.
2010. január 23. szombat 14:07 - HírExtra
A szeizmikus veszélyek térképe egyértelmű: észak-déli irányban vörös vonal halad végig a dél-amerikai földrészen, annak Csendes-óceáni partjaitól egészen a karibi térségig. A romboló lehetőségek vonalán található Santiago, La Paz, Lima, Quito, Bogota és Caracas városa, és Közép-Amerika valamennyi országa.
A haiti katasztrófa egyébként fájdalmas emlékeket idéz. Az 1970.
május 31-i perui földrengésben 70 ezer ember pusztult el, a hasonló 1976-os guatemalai tragédiában 25 ezren vesztek oda, az 1985-ös mexikói drámának csaknem 10 ezer áldozata volt. Dél-Amerikában regisztrálták a valaha mért leghevesebb földmozgást is: 1960. május 22-én a Chile déli részén fekvő Valdívia városát a Richter-skála szerinti 9,5 fokozatú földrengés sújtotta: háromezren váltak áldozatává.
A rengések geológiai magyarázata az, hogy ebben a térségben hatolnak be a földkéregnek az óceán felől érkező tektonikus lemezei a kontinentális lemez alá, amelyet önmagában is törésvonalak szabdalnak. Jelenleg a Peru déli és Chile északi része közötti körzetben a legnagyobb a veszély: ebben a térségben hosszú ideje nem volt földrengés. "Egyre nagyobb energia halmozódik fel és ez előbb-utóbb robbanásra vezet" - magyarázta az AFP-nek Estella Minaya, a Dél-Amerikát megfigyelő regionális szeizmológiai központ igazgatónője.
A haiti dráma ismét felvetette a kérdést, hogy miként lehet felkészülni ezekre a veszélyekre. Az érintett országok többségében ma már rendszeresen szerveznek szimulációs gyakorlatokat és számos megfigyelő állomást hoztak létre - mutatnak rá a szakértők. Ugyanakkor még sokat kell tenni a térségben élő 586 millió ember védelméért, annál is inkább, mivel a népesség 75 százaléka városlakó, egyharmada pedig a különböző neveken - barrio, asentamiento vagy poblacion - emlegetett nyomornegyedekben él.
"Chilében, Kolumbiában és Peruban törvény írja elő a földrengés veszélyének figyelembe vételét, a megfelelő biztonsági normák betartását az építőiparban, de példának okáért Bolíviában nem ellenőrzik azt, hogy a kivitelezést megfelelően végezték-e" - mondta Estella Minaya, aki szerint ennek következtében a népesség jelentős része él veszélyzónában. A hétmilliós Bogotában számos alkalmi építmény található a hegyoldalon, a lakások 80 százaléka nem felel meg a földrengésállósággal kapcsolatos biztonsági előírásoknak - olvasható a helyi sajtóban.
Északabbra, Venezuelában "a lakosságnak több mint a fele lakik olyan nyomorúságos épületekben, amelyek nem állnának ki egy földrengést, és a lakosság mintegy 60 százaléka él rengésövezetben" - ad hangot aggodalmának Carlos Genatios, a földrengésbiztos építkezés szakértője.
Egyre több szakember vélekedik azonban úgy, hogy az egyedüli hatékony megelőzés a lenne, ha felmérnék a "szeizmikus mikroövezeteket", vagyis mindenütt inkább a helyi geológiai viszonyokhoz alkalmazkodnának, ennek megfelelően határoznák meg, hogy egy adott talajon milyen épületet lehet emelni - ez sokkal hatékonyabb lenne Estella Minaya szerint, mint az országos szabályozás.
Kolumbia és Ecuador elindult ezen az úton, de a biztonság még messze van. Maria Calvache, a kolumbiai geológiai intézet igazgató-helyettese egyenesen úgy nyilatkozott, hogy"senki sincs, aki akár csak kissé is fel lenne készülve egy ilyen jelenségre" - vagyis egy komoly földrengésre.
Forrás: MTI