Minden évben új kulturális fővárosunk lesz?
A Magyar Dal Napja fővárost keres. A tét komoly, a cím megtisztelő: de mit kell tudni a pályázatról és az eseményről? A HírExtra Presser Gábort, a magyar könnyűzene kiemelkedő személyiségét kérdezte.
2010. január 26. kedd 15:11 - Győry S. József
Március elsejéig van lehetőségük beküldeni a jelentkezésüket a magyarországi városoknak - a fővárost leszámítva - arra a pályázatra, amelyet a Magyar Dal Napja Nonprofit Kft hirdetett meg. A győztes lesz szeptember 12-én a 2010-es Magyar Dal Napjának fővárosa. A pályázó településeknek a projectterveket, a helyszínek műszaki leírását, a költségvetést és a fellépők névsorát társaság címére kell elküldeni. Eredményhirdetésre március 10-én kerül sor.
A pályázat részleteit a Magyar Dal Napja hivatalos honlapján,
itt tekinthetik meg.
Presser Gábort, a Magyar Dal Napjának a szülőatyját kérdeztük a kulisszatitkokról.
Honnan jött a Magyar Dal Fővárosának az ötlete?
Én a Magyar Dal Napjának vagyok a megálmodója, a Magyar Dal Fővárosának az ötletét pedig Gerendai Károlytól kaptuk ajándékba. Az, hogy mennyire lesz nagyszabású ez a rendezvény, az a nyertes várostól függ: ám mindenképpen azt szeretnénk, hogy a Magyar Dal napjához és üzenetéhez méltó legyen az esemény. Elgondolásunk szerint minden évben más város kapja a Magyar Dal Fővárosa címet, előbb-utóbb tehát mindenki sorra kerülhet. Fontos az is, hogy az egész megmaradjon egy alulról szerveződő dolognak, és politikamentes legyen.
Maga a pályázat minden magyarországi városhoz szól, leszámítva a fővárost. Mi ennek az oka?
Mivel minden rendkívül főváros centrikus hazánkban – attól függetlenül, hogy Pécs lesz most egy másik ilyen nagy centrum -, úgy gondoltuk, hogy minden évben más helyszín adjon otthont a rendezvénynek. A győztes város azzal nyeri el a fővárosi rangot egy napra, hogy megnyeri egy tisztán szakmai zsűri bizalmát. Természetesen az összes MDN rendezvény egyformán fontos, de a Főváros rangja hosszú időn át rendívül nagy figyelmet irányít a győztes városra, amit az adott város hihetetlenül jól tud hasznosítani.
Persze ez kötelezettséggel is jár: meg kell álmodnia az aznapi rendezvényt, majd az elgondolást formába kell öntenie. A központi promóciót mi irányítjuk, és mindenben segíteni fogjuk a győztest, de a városnak a feladata a szervezéssel és majd a műsorral elnyerni a közfigyelmet, de hangsúlyozottan politikamentesen.
Eddig hány város, hány önkormányzat adta be a nevezését?
Március elsejéig adhatják be a nevezők a jelentkezésüket. Mivel a napokban írtuk ki a pályázatot, még nem tudok pontos számokat mondani, de reméljük, hogy minél többen fognak pályázni.
Minden a nyertes várostól függ, ám mégis: hogyan kell elképzelni ezt az eseményt?
Ugyanúgy, mint bármelyik másik Magyar Dal Napi koncertsorozatot vagy rendezvényt. A város megálmodik a magyar dallal kapcsolatosan egy nagyon szép műsort, és azt létre is hozza. Ez lehet több helyszínből álló, sok művészt, előadót felvonultató rendezvény, vagy ennek akár az ellentéte: az a fontos, hogy a műsor színvonalas legyen, és a város a saját polgárainak, és a médián keresztül az egész országnak egy tartalmas, kulturális eseménynek tudjon otthont biztosítani.
Ám semmilyen tartalmi, zenei megkötés nincs, majd ki fog derülni, hogy melyik városnak a legjobb a pályázata. Nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy a város ne csak országos vagy helyi sztárokat mutasson be, hanem lehetősége legyen a településen, vagy annak a vonzáskörében élő tehetséges ifjúságnak is a bemutatkozásra.
Mit lehet tudni a zsűriről?
Lesz egy nagyon komoly zsűri, amely jónéhány, a zenei szakmában alkotó emberből fog állni. Ők döntenek, hogy melyik város nyeri el a Magyar Dal Fővárosa címet, amely szeptember 12-én kis túlzással valós főváros lesz egy napra. Konkrét neveket még nem mondhatok, ám március elsején meghirdetjük a zsűri névsorát is.