Tizenöt évre ítélték az élettársát meggyilkolót

A korábban már tizenhét alkalommal büntetett vádlott 2006-ban ismerkedett meg a szintén hajléktalan későbbi sértettel, akivel élettársi kapcsolatot létesített. Egy kecskeméti vasútállomás használaton kívüli vagonjában éltek, csavargó, italozó életmódot folytattak, munkahellyel nem rendelkeztek. A vádlott féltékenykedett a sértettre, s ezért ittas állapotban több alkalommal megverte a nőt.

2007. július 13-án este a vagonban veszekedésük ismét tettlegességig fajult. A vádlott legalább két órán át bántalmazta az asszonyt: nyolc-tíz alkalommal megütötte, rugdosta, konyhakéssel öt-hét, egy villával pedig huszonöt-harminc alkalommal is megszúrta, ám a szakértői vélemény szerint egyik sérülése sem volt önmagába halálos. Az asszony kétórás szenvedést követően hunyt el.

A vádlott, miután észlelte, hogy a sértett meghalt, a holttestet lemosdatta, és igyekezett gondoson eltüntetni a nyomokat. Másnap reggel a közeli sportuszodához ment, ahol azt mondta az ott dolgozóknak, hogy élettársa mérgezési tüneteket produkál, s ezért orvosi segítséget kért. A vádlott a bűncselekmény elkövetését az eljárás során mindvégig tagadta.

A bíróság különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek a férfit, s ezért tizenöt év fegyházbüntetésre ítélte. A táblabíróság döntésével enyhítette az első fokon eljáró Bács-Kiskun Megyei Bíróság életfogytiglani szabadságvesztést kiszabó ítéletét.

Hegedűs István tanácsvezető bíró az ítélet indoklása során kifejtette, a büntetés kiszabásánál figyelembe vették az időmúlást, a büntetőeljárás elhúzódását, illetve azt is, hogy a büntetési célok az 58 éves vádlott esetében a határozott tartalmú szabadságvesztéssel is elérhetők.