Az Ab nem kampánytémákról, hanem jogszabályokról dönt

Az Ab keddi egyhangú határozatában jogbiztonságot sértőnek, ezért alkotmányellenesnek minősítette és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a vagyonadó ingatlanokra vonatkozó rendelkezéseit.

Sereg András sajtófőnök emlékeztetett arra, hogy az Ab elnöke már hónapokkal ezelőtt jelezte: a vagyonadóval kapcsolatos beadványokat még az első bevallás határideje, 2010. február 25-e előtt elbírálják. Az viszont, hogy e terminuson belül mikor kerül sor a határozat meghozatalára, a testület munkabeosztásától és a vizsgálandó alkotmányjogi problémától függ - tette hozzá.

Jelen esetben Trócsányi László előadó bíró feladata volt, hogy az ez évi első, január 11-i teljes ülésre készítse el határozattervezetét. A következő kérdés, ami befolyásolta a végleges határozat elkészültének időpontját, a többi alkotmánybíró szakmai álláspontja a határozattervezettel, a beadványokkal, illetve magával az alkotmányjogi problémával kapcsolatban - mondta Sereg András.

Nem egyszer előfordul ugyanis, hogy hosszú ideig nem sikerül megnyugtató többségi álláspontot kialakítani, illetve, hogy az előadó bíró határozattervezete végül kisebbségben marad, mi több, végül kisebbségi véleményként lát napvilágot, de az ilyen szakmai viták nem egyszer meglehetősen időigényesek - magyarázta az Ab sajtófőnöke.

Ezúttal nem így történt. Trócsányi László vagyonadóval kapcsolatos határozattervezetéről már a harmadik, január 25-ei ülésen kialakult a konszenzus, méghozzá egyhangúlag, ezért 26-án kedden megszülethetett a határozat, amelyet minden késlekedés nélkül, még aznap közzé is tett honlapján a testület.

Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy a döntés érdemben befolyásolhatja a lakosság széles rétegeinek életviszonyait és közérzetét, továbbá egy országos hatóság munkáját. A jogállamiság egyik kulcseleme pedig a jogbiztonság, a kiszámíthatóság - hangsúlyozta. Minél hamarabb szűnik meg a bizonytalanság a vagyonadó kérdésében, annál inkább várható el e téren a jogkövető magatartás állampolgártól és hatóságtól egyaránt - fűzte hozzá a szakember.

Arra a kérdésre, hogy a választási kampány befolyásolta-e a döntés tartalmát, vagy akár annak időzítését, Sereg András határozottan leszögezte: bár az Alkotmánybíróság döntéseinek nyilvánvalóan vannak politikai vetületei, érkeznek nyilvánvalóan politikailag motivált beadványok, napvilágot lát a döntésekről számos politikai jellegű kommentár, és születnek olyan döntések, amelyekből egyik-másik párt megpróbál politikai tőkét kovácsolni, ez természetes is, hiszen egy részben politikai tevékenység, a jogalkotás eredményét, a jogszabályokat vizsgálja ez a testület.

Ezt azonban kizárólag alkotmányossági szempontból teszi, mert csak így láthatja el jogállami feladatait. Ezért az Alkotmánybíróság még a látszatát is kerüli annak, hogy politizáljon, politikai szempontok alapján hozzon döntéseket, hiszen nem ez a feladata - hangsúlyozta. Az Ab egyébként választási ügyekben sem jár el, az Országos Választási Bizottság ilyen ügyekben hozott határozatai ellen a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fordulni - fűzte hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen jogszabályokat vizsgál a közeljövőben a testület, a sajtófőnök elmondta: tárgyalják a köztársasági elnök indítványait, így többek között a gyűlöletbeszéd polgári jogi szankcionálásával kapcsolatos ki nem hirdetett törvényt, de még nincs kész a határozattervezet, és már kicsi az esélye, hogy az első félévben döntés születik. Hasonló stádiumban van a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény ügye is.