Úgy tűnik a nyugdíjas szavazókért folytatott civakodás a két nagy párt között nem zavart fel túl sok vizet. Legalábbis a Nézőpont Intézet felmérése szerint. A januárban végzett közvélemény-kutatás nem mutatott jelentős változást a pártok megítélésében. Az eredmények alapján a Fidesz 47, az MSZP 12, a Jobbik 9, az MDF 3 százalékon áll.

Ezzel szemben a Tárki januári felmérése, az MSZP és a Fidesz közti olló lassú bezáródását mutatja. Míg novemberben 51 százalékpont volt a különbség a két párt támogatottsága között, addig januárban ez 40 százalékra apadt. Ennek oka a lehet a tudatosabb választói magatartás is, hiszen a választás időpontját Sólyom László kitűzte, így kézzelfogható közelségbe került a döntés napja.

A Tárki szerint az MDF támogatottsága is növekedést mutat, ám még mindig nem éri el a Parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, azt csupán a Jobbik lépi át.



A bizonytalanokat is mérték

A pártszimpátia felmérések legbeszédesebb számai a teljes lakosság körében megjelenő arányok. Ez alapján a Fidesz 35 százalékot tudhat magáénak (decemberben 37, novemberben 39 volt). Az MSZP 12 százalékon áll (decemberben és novemberben 11 volt). Lényeges hogy a szavazók 28 százaléka nem árulja el, vagy nem tudja, hogy kire fog szavazni. Az preferenciáik kipuhatolására a Nézőpont Intézet készített felmérést. Mivel bizonytalan szavazókról van szó, azért az eredményt nem szabad kézpénznek venni, a tendenciákra mégis lehet következtetni.

Ez alapján a bizonytalanok 54 százaléka a Fideszt 20 százaléka a szocialistákat, 16 a Jobbikot 8 az MDF-et támogatná. Ennek a leginkább az MDF szempontjából van jelentősége, hiszen a pártnak az életben maradását jelentheti, ha a bizonytalanok valóban ilyen arányban ikszelnek majd a neve mellé.

Ennek ellenére a 2002-es és 2006-os választások nem a fenn említett tendenciákat mutatta. Az említett megmérettetéseken a "titok" szavazók nagy többsége az MSZP-re tette a voksát. Ezt mutatja a - 11%-os, illetve a - 14%-os hátrány ledolgozása az utolsó 1 hónapban.



Az MDF szempontjából egyelőre azonban nem szabad találgatásokba bonyolódni, hiszen jelentősen megváltozhat – bármilyen irányba – a támogatottsága, amint kiderül, milyen formában működnek együtt az SZDSZ-szel. Főleg, hogy az ő szavazótáborukra hajthat rá sikerrel az LMP és az MSZP is.

Komoly eltérések

Érdekes adat, hogy a miniszterelnök-jelöltek támogatottsága köszönőviszonyban sincs a pártokéval. Bokros Lajos 15 százalék támogatja, míg pártját, az MDF-et alig két százalék. Mesterházy Attilát még mindig csupán 7 százalék látná szívesen a bársonyszékben, miközben pártja 16 százalékon áll. Vona Gáborra 5 százalék voksolna, holott pártja 8 százalékot tudhat magáénak. Orbán Viktor utcahosszal vezet, mégis az 54 százalékos párttámogatottságtól elmarad az egyénileg „megszerzett” 41 százaléka.

Sokan úgy gondolták, hogy Mesterházy Attila idővel jóval elfogadottabb lesz a szocialista szavazók körében, ám hiába a sok szereplés, a miniszterelnök-jelölt támogatottsága képtelen elmozdulni a 7 százalékról. Ezek pedig akár az MSZP kampánystábját stratégia-váltásra is kényszerítheti. Bokros Lajossal éppen ellenkező a helyzet. Relatíve magas népszerűségét képtelen átvinni a pártjára.



A Parlament

Érdekes kísérlet a Nézőpont Intézet modellparlamentje. A közvélemény-kutató szakértők különféle számítások alapján – amikbe például belevették a bizonytalan szavazók között végzett felmérést is – összeállították a 2010 májusában megalakuló Országgyűlés összetételét. Így kiderült, ha most lennének a választások, akkor a népesség 51 százaléka, mely a felmérések szerint elmenne szavazni voksaival a következő Parlamentet alakítaná ki: Fidesz-KDNP 267 hely, MSZP 54, Jobbik 46, MDF 19. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz kétharmaddal rendelkezné, méghozzá viszonylag jelentő, 9 fős többséggel.