A választóknak február 8. és 12. között kell megkapniuk a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést (a kopogtatócédulát) és az ajánlószelvényt. Az értesítő tartalmazza a családi és utónevet, a lakcímet, a személyi azonosítót, a névjegyzékbeli sorszámot, a szavazás helyét és idejét, valamint a szavazással kapcsolatos egyéb tudnivalókat.
A névjegyzéket február 10. és 17. között kell közszemlére tenni az önkormányzati hivatalokban. A névjegyzékből kihagyás vagy a névjegyzékbe való jogosulatlan felvétel miatt kifogást lehet benyújtani.

Az egyéni választókerületekben csak azok a jelöltek indulhatnak, akik összegyűjtöttek 750 érvényes ajánlószelvényt. Az ajánlószelvények gyűjtését be kell jelenteni az adatvédelmi biztosnál.

Fontos szabály, hogy ajánlást a pártok, illetve jelöltek, valamint az ő meghatalmazásukkal rendelkezők gyűjthetnek. Ajánlószelvényt csak zaklatás nélkül lehet gyűjteni, tilos ajánlást gyűjteni a munkahelyeken, az egészségügyi, a közigazgatási vagy önkormányzati intézményekben, valamint a közösségi közlekedési eszközökön.
A korábbi választásokon az ajánlószelvények gyűjtését éles politikai viták kísérték.

A tavalyi ferencvárosi időközi országgyűlési választáson pedig több jelölőszervezet csalással vádolta meg egymást, és egy feljelentés után nyomozás is indult több ezer hamisnak bizonyult ajánlószelvény ügyében. Ebben az ügyben a nyomozás jelenleg is tart.

Választási szakértők korábban többször is bírálták a jelenlegi jelölési rendszert, és ahelyett más, kevesebb személyes adat használatával járó megoldást ajánlottak.
Jóri András adatvédelmi biztos még a választás kiírása előtt közreadott állásfoglalásában felhívta a figyelmet arra, hogy az ajánlószelvények gyűjtése a kelleténél több személyes adat kezelésével jár, és ha egy párt mind a 176 egyéni választókerületben össze akarja gyűjteni a 750 ajánlást, az azt jelenti, hogy több mint 132 ezer személy adatait kezeli, ami a nagy állami nyilvántartások adattartamával vetekszik.

A biztos szerint a személyes adatok biztonsága nem kellően garantált, nem tudható, hogy a pártok helyi szervezetei hol, milyen körülmények között tárolják az összegyűjtött ajánlószelvényeket, és senki nem tudja ellenőrizni, hogy nem készült-e róluk másolat.
Jóri András is az ajánlás rendszerének átalakítását szorgalmazta, elődeihez hasonlóan, konkrét megoldást azonban nem ajánlott, mert - álláspontja szerint - a rendszer átalakításakor számos olyan szempontot is figyelembe kell vennie a jogalkotónak, ami nem adatvédelmi kérdés, mindenesetre felhívta a pártokat, hogy a választás után folytassanak egyeztetést az ajánlás rendszerének átalakításáról.

Az országgyűlési képviselő-választáson jelöltet ajánlani úgy lehet, hogy a kitöltött ajánlószelvényt átadják a jelöltnek, vagy a jelölőszervezet képviselőjének. A többszöri ajánlás mindegyike érvénytelen lesz, mert a központi ajánlásellenőrző rendszer ezeket kiszűri.

Az ajánlás csak akkor érvényes, ha azon szerepel a jelölt és a jelölőszervezet neve (közös jelölésnél mindegyik szervezet neve), az ajánlást tevő választópolgár neve, címe, személyi azonosító száma, valamint aláírása. Az ajánlásokról tilos másolatot készíteni, és tilos az adatokat esetlegesen adatbázis építésére felhasználni.

Az országgyűlési egyéni választókerületben indulni szándékozó jelöltek március 19-ig gyűjthetik az ajánlószelvényeket, és szintén eddig az időpontig kell bejelenteni az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnál, ha valaki indulni kíván a választáson. Az összegyűjtött, de le nem adott ajánlószelvényeket március 22-éig meg kell semmisíteni.

A ajánlószelvények azért fontosak, mert területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területi választókerületek egynegyedében, de legalább kettőben egyéni jelöltet tudtak állítani. A területi listákat március 22-ig kell bejelenteni a területi választási bizottságnál.
Országos listát az a párt állíthat, amelyik legalább hét területi választókerületben állított listát. E listát március 23-ig lehet bejelenteni az Országos Választási Bizottságnál.