Folytatódik a "cirkusz" a szlovák parlamentben?

Az albizottság elnöke a tanácskozás után Budapesten újságíróknak elmondta, hogy az ülésen áttekintették a Kárpát-medencei magyarság helyzetét, és zárónyilatkozatot is elfogadtak.

A politikus szerint a Szlovák Nemzeti Párt olyan újabb javaslatokkal állt elő, amelyek az országban élő magyarság hátrányos megkülönböztetését segítik elő.

Emlékeztetett arra, hogy a pozsonyi parlamentben úgy akarják módosítani az önkormányzati törvényt, hogy a köztéri szobrok felállításához ne legyen szükség a helyi önkormányzatok jóváhagyására. "Nevezhetnénk ezt Cirill és Metód törvénynek is" - mondta a politikus.

Kitért arra, hogy a szlovák törvényhozás előtt fekszik az a javaslat, amely szerint az iskolákban az ország himnuszának eléneklésével kellene kezdeni a tanítási hetet.
A Szlovák Nemzeti Párt által benyújtott, úgynevezett hazafiassági törvény értelmében a szlovákiai iskolák minden osztályában ki kellene függeszteni a szlovák zászlót, az állami címert, az alkotmány bevezetőjét, valamint a szlovák himnusz szövegét. A himnuszt hétfő reggelente le is játszanák a diákoknak. A képviselő-testületek tagjai - az önkormányzattól a parlamentig - minden ülés elején el is énekelnék a himnuszt.

Németh Zsolt elmondta azt is: Szlovákiában egyúttal "érinthetetlenné" tennék többek között a Benes-dekrétumokat, miközben büntethetővé válna azok kritikája.
A szintén a nemzeti párt által kezdeményezett törvénymódosítás szerint a Benes-dekrétumok megkérdőjelezését akár öt év börtönnel is büntethetnék.

Németh Zsolt kitért arra is, hogy már alkalmazzák a szlovák nyelvtörvényt. Mint mondta, véleménye szerint számos alkalom lesz, amikor a nemzetközi közvélemény figyelmét felhívhatják erre a jogszabályra.

Üdvözölte a magyar kormány döntését, amelynek nyomán ötvenmillió forintos alapot hozott létre a felvidéki magyarok jogsérelmeinek orvoslására a nyelvtörvény miatt. Megjegyezte ugyanakkor, elvárják, hogy a kabinet egyeztetéseket folytasson a Magyar Koalíció Pártjával a felmerülő ügyekben.

A sajtótájékoztatón szintén részt vevő fideszes Balog Zoltán bejelentette, hogy a jogi albizottság a szórványstratégiával, valamint azzal kapcsolatban készített javaslatokat, hogy a magyarság mit vár el a szomszédos országokban a saját jogi státuszát illetően.
A délvidéki magyarság helyzete kapcsán örvendetesnek nevezte, hogy nagy számban vállalják származásukat az ott élő magyarok, de hozzátette, hogy ezzel együtt kiújultak az etnikai alapú incidensek. Kitért arra is, az ülésen üdvözölték, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) bekerült a román kormányba.

A testület elmúlt években végzett munkáját áttekintve Balog Zoltán egyfajta kettőségről beszélt. Mint mondta, az összes parlamenti párt részt vesz a KMKF működésében, ahol egyetértésben hoznak döntéseket, de eközben a határokon kívül élő magyar közösségek egyre nehezebb helyzetbe kerülnek.