Politika

„Miért ne védhetné egy buzi a hazáját?” - hangzott el a kérdés egy sokat emlegetett ex-katona Facebook oldalán a héten kipattant, szenátusban dúló forrongó vitához kapcsolódva. Ugyanis Robert Gates védelmi miniszter és Mike Mullen admirális, vezérkari főnök azzal állt elő, hogy a katonaságból nem szabadna kitiltani azokat az embereket, akik nyíltan vállalják homoszexualitásukat. Az ötlet több szempontból is megfontolandó.

Egyrészt a katonaság iraki és afganisztáni szereplése súlyos véráldozatokkal jár, így a halott katonákat pótolni kell. A regisztrációs kedv amúgy is megcsappant, és megfelelő alapanyagot amúgy is nehéz kiválasztani az elhízott, mentálisan instabil amerikai társadalomból - és ezt nem kellene tovább megnehezíteni egy viszonylag széles kör kihagyásával. Ráadásul jön a fent említett kérdés is, hogy egy demokráciában, „a szabadság földjén” miért ne védhetné meg hazáját valaki, aki a saját neméhez vonzódik?

Erre eszmélt rá az egyenlőséget és változást kampányában is kiemelten hirdető Barack Obama által vezetett demokrata-többségű kongresszus, és fel is hozták elképzelésüket. Az ötlet gyökeres változás lenne a Bill Clinton idején életbe léptetett „ne kérdezd, ne mond” elvhez képest - igaz annak előtt a melegeknek nem is volt lehetőségük a hon védelmére. A „ne kérdezd, ne mond” elv lényege, hogy amíg valaki nem hangoztatja az átlagtól eltérő nemi identitását, addig szívesen látják a hadseregben, és faggatni se fogják ez ügyben.

Érvek

A vita az ügyben igencsak felforrósodott, pedig a döntés egyáltalán nem azonnali hatályú: a beterjesztő páros egyben egy évnyi vizsgálati időt is kért, hogy felmérje, miként is lehet majd bevezetni ezt a módosítást - ekkor a törvény megszavazása pont a kongresszusi választás előtt történne.

John McCain szenátor, volt elnökjelölt, a republikánusok első embere azonban pont ezt kritizálta: szerinte a vizsgálat azt nézi, hogy miként lehetne ezt bevezetni, nem azt, hogy valóban szükséges-e bevezetni egy ilyen intézkedést. Ezt óriási hibának nevezte és kijelentse szerint a demokraták előre eldöntött ügyként kezelik a témát.

Mullen viszont másképp érvel: az új hozzáállásra mindenképpen szükség van, mert a „jelenlegi helyzet az embereket arra kényszeríti, hogy hazudjanak önmagukról, ha meg akarják védeni Amerika polgárait”, ami kommentárja szerint megengedhetetlen. Azt is hozzátette, hogy több évig szolgált együtt egy férfival, aki homoszexuális volt, és eme tulajdonságából semmi hátránya nem származott sem neki, sem az alakulatnak.

Az érvek „szakmai körökben” is felröppentek mindkét oldalon: mivel szolgálatba lévő katonák nem kommentálhatják az ügyet, ezért kilépett, vagy sérülés miatt szolgálatra nem alkalmas ex-katonák száján forog a téma. Scott Duane Fair, volt harci helikopter-szerelő szerint az katonákat nem lehet arra kényszeríteni, hogy osztozzanak egy hálórészen és egy zuhanyzórészen a nyíltan meleg társaikkal. Egy interjúban pedig elmondta, hogy nem jó, ha valaki a nemiségét villogtatja, mert az csak mindenkit kellemetlen helyzetbe hoz: példaként saját tapasztalatáról számolt be, amikor egy rangban felette álló tett neki félreérthetetlen ajánlatot.

Ezzel ellentétes véleményen van Jason Jonas afganisztáni veterán, volt őrmester, aki szerint az alakulatában is voltak a másságukat nyíltan vállaló katonák, de ez semmilyen módon nem hatott ki az egysége moráljára. Jason szerint ha valaki jó katona, akkor a többi „senkit nem érdekel. A ne kérdezd, ne mond-elv olyan, mint egy vicc.” „Nem hiszem hogy bárki megmondhatná, hogy kinek van joga harcolnia a hazájáért” - teszi hozzá.

Beilleszkedés

Nem csak politikusok és ex-katonák véleményezik az ötletet, hanem egyéb, általában a társas életet boncolgató szakértők is. Azt sokan megjegyzik, hogy egy ilyen esetben a férfiak körében jóval erőteljesebb lehet a zárt közösségekben amúgy is gyakran megjelenő kirekesztés, ami akár halálos szekálásokig - mint Oroszországban - vagy a harctéren való cserbenhagyásig is fajulhat.

A nőknél ez nem csak a jelenség nagyobb társadalmi elfogadottsága miatt lehet enyhébb - vélik az elemzők - hanem egyéni megkötéseik könnyítése végett is. Elvégre hosszabb szolgálat, bevetés idején a szabályzat szerint önmegtartóztatást kell tanúsítaniuk, hisz a terhesség nem csak saját munkájukat tenné lehetetlenné, hanem mind az anya, mind a baba életét veszélyeztetné. Ám két nő aktusa biztosan nem vezethet terhességhez...

Ezek kiküszöbölésére olyan érv is elhangzott, hogy meleg szakaszokat kellene alaptani, így az egymás iránti szolidaritás is növelné a csapategységet - de egyesek attól tartanak, hogy a pihenőidők holmi homo-orgiába csapnának át.

Hogy milyen vizsgálat milyen eredményt szül, azt még nem tudni, de az biztos, hogy a demokraták és a republikánusok még sok csatát fognak vívni az ügyben. Hiába érvelnek a demokraták az egyenlőség elveivel, míg a republikánusok a katonaság sajátos kultúrájával, véleményük egy dologban egyezik: most is sok meleg és leszbikus katona végez kiemelt szolgálatot a haza védelmében, így a képességeik ugyanúgy megvannak a feladat elvégzésére, mint a heteroszexuális társaiknak.