Filmszemle: a romákról alig forgatunk. Miért?

Mint Sós Mari filmrendező felidézte, Kalla Évával közösen már a tavalyi filmszemle alatt is szerveztek egy beszélgetést hasonló címmel. Ennek hozadéka igen nagy volt: 2009 decemberében megtartották az első Európai Magyar Cigány Filmfesztivált, melynek során a világ minden tájáról érkezett cigány témájú játék-, dokumentum- és animációs filmeket láthatott a budapesti közönség - emlékeztetett.

Kalla Éva médiaszakértő-szerkesztő elmondta, hogy jól halad az első teljes magyar cigány filmográfia elkészítésével, melyben össze akarja gyűjteni az összes olyan hazai filmet, amelyben roma szereplő is felbukkan. A munka várhatóan szeptemberre készül el, majd kötetben is megjelenik.

Mint a beszélgetés szervezői közölték, a 2010-es filmszemlén - beleértve a versenyen kívüli filmeket is - összesítésük szerint 17 alkotás foglalkozik cigány témákkal: a nagyjátékfilmek kategóriájában egyedül Groó Diána Vespája, a kisjátékfilmek közül a szintén Groó Diána rendezte Eldorádó, valamint Nagypál Orsi munkája, a Hidegzuhany; a témát érintő többi alkotás mind dokumentumfilm.

Sós Mari szerint általános tapasztalat, hogy a rendezők szeretik hosszúra nyújtani filmjeiket - három órás munkát is láttak -, gyakran mégsem tudni meg a szereplőkről semmi érdemit. "Az idei dokumentumfilmes termés erősebb, mint a korábbi években, a cigányfilmekben azonban ezt a tendenciát nem éreztük" - értékelt a rendező.
Kalla Éva kiemelte: számos filmnél megfigyelhető, hogy az alkotók szánalmat igyekeznek ébreszteni a cigányság iránt. "Köszönjük, ebből nem kérünk" - hangsúlyozta a roma származású szerkesztő.

A beszélgetés két szervezője elsősorban Mészáros Antónia Megtagadva című dokumentumfilmjét emelte ki, melyben az árvaházban felnőtt Bogdán Árpád próbálja fellelni családját. "Szerethetők" Gerő Péter és Nordin Eszter filmjei is, Bársony Kata két tévéfilmjét már leadta a Duna Televízió, míg a Magyar Televízió Roma Magazinja idén nem jelentkezett új munkával a filmszemlén - fűzték hozzá.

"A mai nap tematikája ez lehetne: a Szíven szúrt országtól a Vespáig" - fogalmazott Sós Mari: Kálomista Gábor filmje "a romák ellen szól", Groó Diána mozija a romák érdekében, mégis "mindkettő hatalmas csúsztatás" - vélekedett. Mint Kalla Éva és Sós Mari megjegyezték, Groó Diána Eldorádó című kisfilmje sokkal jobban sikerült, hangulatos alkotás.

Nézői kérdésekre válaszolva a szervezők hangsúlyozták: nem lehet "receptet adni" a jó cigányfilmre, inkább annak kellene természetesnek lennie, ha egy szereplő roma.