Senki se tudja, kinek szól az a rahedli magyar dokumentumfilm

A meghívott vendégek egyike, Elbert Márta filmrendező, a Fekete Doboz egyik alapítója kiemelte: Magyarországon évente 150-160 dokumentumfilm készül, de nem igazán tudni, pontosan kiknek, és miként hasznosulnak ezen alkotások. Kocsis Tibor rendező úgy fogalmazott, hogy az utóbbi évek legkiemelkedőbb dokumentumfilmes termése látható az idei filmszemlén, ez hivatkozási alap lehet a műfaj hatékony lobbizásához.
Több hozzászóló, köztük Gerő Péter producer-rendező beszélt arról, hogy rendkívül csekély az az ötmillió forintos plafon, amelyet a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) dokumentumfilmes szakkollégiuma a filmek elkészítésére támogatásként megítélhet.
Stőhr Lóránt filmesztéta, a szakkollégium tagja kifejtette: nekik nincs egységes támogatási politikájuk, ugyanakkor nagy szükség lenne egy többlépcsős rendszer kialakítására, amelyben a dokumentumfilmek előkészítése és megvalósulása között a pályázatok elbírálása több stádiumban, az alkotók és a szakkollégium közötti párbeszédek során történne, és ebben az esetben "nem egyoldalas szinopszis alapján kellene dönteni pénzek odaítéléséről".

"A szakkollégium-rendszert úgy kellene átalakítani, hogy meg lehessen határozni valamilyen koncepciót, stratégiát. Szükség lenne például támogatandó témákra" - szögezte le Stőhr Lóránt.

Füredi Zoltán producer azt fejtegette, hogy a filmek előkészítésének komolyabb finanszírozása a dokumentumfilmesek egzisztenciáját is meghatározó kérdés.
"Tisztázatlan a magyar dokumentumfilm társadalmi szerepe. Nincs rögzítve, mi fontosabb: a jelen történéseit rögzíteni a jövő számára, vagy a jelenlegi közönséget megcélozni a most aktuális filmkészítési konvenciók alapján?" - tette fel a kérdést Varga Balázs filmtörténész és több más kollégája is.

Almási Tamás filmrendező úgy vélte: a kreativitástól leválasztható tiszta dokumentáció feladatát a televízióknak kellene elvégezniük. Csillag Ádám rendező ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a televíziók ezt nem teszik meg, sok esetben letörlik a felvett anyagokat, és "nem érdekli őket, mi zajlik a magyar társadalomban, ehelyett pénzt akarnak keresni és a hatalmat kiszolgálni".

"A szakmának össze kellene fognia annak érdekében, hogy a digitális rendszer lehetőségeit kihasználva létrejöjjön egy magyar dokumentumfilmes tévécsatorna" - emelte ki Dénes Gábor rendező-operatőr.

Hozzászólásaikban többen is szóba hozták, hogy akárcsak a mai újságírásból, a dokumentumfilmezésből is hiányoznak a mélyreható, tényfeltáró anyagok, alkotások. Dér András rendező ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a médiatörvény azon részét is újra kellene gondolni, amely az értékközvetítő filmezés körülményeinek megteremtését helyezi előtérbe.

A beszélgetés végén Almási Tamás elmondta, hogy 2011 szeptemberében dokumentumfilmes képzés indul a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, az Európai Unió Leonardo programja keretében pedig a tanárképzés is hamarosan megkezdődik.