Irán bekeményített a műtárgyvitában

Az iráni Kulturális Örökség Szervezet közlése szerint még tavaly októberben kéthónapos határidőt szabtak a British Museumnak arra, hogy lehetővé tegye az időszámításunk előtti 6. század nagy perzsa uralkodója, Nagy Kürosz agyaghengerének iráni kiállítását.
Az "ultimátum" előzménye volt, hogy a londoni múzeum szeptemberben azt közölte, "gyakorlati" okokból késik a 2500 éves műkincs kölcsönadása.

Mint az ISNA hírügynökség írja, Hamid Baqaie, a Kulturális Örökség Szervezet vezetője szerint a brit múzeum nem tartotta be a határidőt, ehelyett azt ajánlotta fel, hogy júliusig eljuttatja a hengert Iránba. Ez azonban az irániak számára elfogadhatatlan.
"A Kulturális Örökség Szervezet megszakított minden kapcsolatot és együttműködést a British Museummal" - jelentette ki Baqaie, hozzátéve, hogy a döntés érinti a régészeti, kutatási és a kiállításokkal kapcsolatos együttműködést.

Az Irán és Nagy-Britannia közötti kapcsolatok már így is feszültek a perzsa állam atomprogramja miatt, amelyről a Nyugat azt gyanítja, katonai célokat szolgál, Irán szerint azonban csak az energiatermelést célozza. Tovább rontott a helyzeten, hogy a vitatott tavalyi elnökválasztást követően iráni illetékesek az ország belügyeibe való beavatkozással vádolták Londont. Az iráni kormány arra is figyelmeztetett, hogy a két ország közötti kapcsolatok egyéb területeken is alacsonyabb szintre kerülhetnek.

II. Küroszt, vagy Nagy Küroszt az ókori Perzsia egyik legnagyobb történelmi alakjaként tartják számon, aki a világ egyik első birodalmát hozta létre két évszázaddal azelőtt, hogy Nagy Sándor meghódította a térséget. Nagy Kürosz időszámításunk előtt 539-ben elfoglalta a - ma Irak területén található - Babilont, és felszabadította a hazájukból oda telepített népeket, köztük a zsidókat is. Rendeletének szövegét, egyesek szerint az első emberi jogi chartát őrzi a British Museum gyűjteményében megtalálható agyaghenger.