Haiti: elhúzódó humanitárius válságtól kell tartani?

Majdnem egy teljes hónap eltelt már a január 12-i földrengés óta, de a világméretű segélyakció még mindig vontatottan halad. Nem csupán a bő egymillió hajléktalanról kell gondoskodni, és nem egyszerűen újjáépíteni kell mindazt, ami összedőlt, hanem egy egész országot kell felépíteni, szinte a semmiből - hangsúlyozta Sylvia Raula, az Evangélikus Világszövetség (LWF) haiti főképviselője aki most az egyházi szervezeteket összefogó ACT Alliance szövetség helyi vezetője is.

A földmozgásban összeomlott az ENSZ békefenntartó missziójának (MINUSTAH) központi épülete, maga alá temetve a teljes vezérkart. "A földrengés így kiütötte az ország központi idegrendszerét". Haitiben a földrengéstől függetlenül is óriási a nyomor és mindent áthat a korrupció. Az országnak nincsen saját hadserege, amely katasztrófahelyzetben bevethető volna, és kezdetleges a közigazgatási, a belbiztonsági, az oktatási és az egészségügyi rendszer. Ezért a válság legyűréséhez határozott és gyors döntésekre van szükség a nemzetközi politika legmagasabb szintjén - mondta a finn szakértő.

Lent, a "terepen", a mindennapi humanitárius munkában sem egyszerű a helyzet. A 2004-es délkelet-ázsiai szökőár utáni segélyakciók nagy tanulsága, hogy össze kell hangolni a különböző szervezetek munkáját. Az indonéziai Aceh tartományban a természeti csapást követően egyszerre 180 humanitárius szervezet kezdett dolgozni egymástól függetlenül, sőt, egymással versengve, ami szinte egy újabb cunamival felérő zűrzavart okozott. "Ezt most jó volna elkerülni" - mondta Sylvia Raula.

A másik fő tényező, hogy meg kell találni a működőképes helyi struktúrákat, mert ezekre támaszkodva lehet a leginkább hatékonyan dolgozni - mondta Sasvári Gábor, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖSZ) programvezetője. "Importált receptekkel nehéz egy ország belső bajait orvosolni" - hangoztatta a magyar szakember.

2010. január 12-én az LWF port-au-prince-i irodájában heten dolgoztak, öt haiti munkatárs és két külföldi. Közel egy hónappal később az iroda már az ACT Alliance műveleti központja, ahol több mint húszan igyekeznek elindítani a nemzetközi szövetség eddigi legnagyobb vállalkozását. A haiti főváros egyik jómódú negyedében álló hatalmas, erődszerű épületben minden asztalnál dolgozik valaki, egyik értekezlet követi a másikat és mindenfelé a "terepmunkát" segítő felszerelések tornyosulnak. Egy sarokban például száz különleges, napelemmel működő mobiltelefon, az egyik haiti szolgáltató adománya.

Az irodaépület valóságos átjáróház, a méretes acélkapuban álló fegyveres őr alig győzi számon tartani, hogy például hétfőn délután az argentin katolikusok katasztrófa-elhárító szakemberei vagy a svéd reformátusok természeti csapások okozta traumákra szakosodott pszichológusai érkeznek-e. Február első hétvégéjén többek között amerikai, argentin, dán, finn, fülöp-szigeteki, haiti, holland, magyar és svéd segélymunkásos éjszakáztak az udvarban felvert sátrakban. Az állandó földrengésveszély miatt tilos az épületben aludni.

Az aktuális válsághelyzet kezelése mellett a csapat egy nagyszabású, százmillió dolláros nagyságrendű fejlesztési programot készít elő. A MÖSZ iskolák és gyermekotthonok újjáépítésében és felszerelésében vesz részt. Sasvári helyszíni felmérései alapján hamarosan kezdődik is a munka. A magyar segélyszervezet összesen 19 intézmény helyreállításához nyújt támogatást. Első lépésként a földrengés epicentrumához legközelebb fekvő Leogane-ban és a nagyvárossal szomszédos Darbonne faluban építenek újjá két romba dőlt iskolát, amelyekben együtt jó kétezren tanultak a katasztrófa előtt.

Egyelőre sátrakban rendeznek be tantermeket. Még nem tudni, mikor indulhat újra a tanítás rendes iskolaépületben. Lehet, hogy csak a következő tanévben. Addig számos megpróbáltatás vár a földrengés sújtotta övezet lakóira, a túlzsúfolt, jórészt meredek hegyoldalakra települt Port-au-Prince-ben és a főváros vonzáskörzetében élő milliókra. "Április végén, május elején kezdődik az esős évszak, aztán jön a hurrikánszezon, miközben bármelyik percben ismét megindulhat alattunk a föld" - sorolta a kockázatokat Sylvia Raula. "További gond, hogy a földrengés megrongálta az ország éléskamrájának számító főváros környéki régiót. Márciusban már vetni kellene, és ha nem sikerült kimozdítani a mezőgazdaságot a bénultságból, akkor a bajokat élelmezési válság tetézheti" - mondta az ACT Alliance haiti vezetője.

Évekig tarthat, mire a karibi országban normalizálódik a helyzet - véli Raula. "Már az is nagy siker volna, ha 2011. január 12-én, a nagy földrengés első évfordulóján elmondhatjuk majd, hogy emberhez méltó körülmények között lehet élni, túléltük a hurrikánokat és nincsen éhínség" - mondta a finn szakember.