Tehermentesíteni kell a bírákat

Ezeknek az ügyeknek a túlnyomó része a fővárosban összpontosul, és csupán néhány szóba jöhető bíró van, aki folyamatban lévő több tucatnyi ügye mellé rendre megkap ilyen - több tízezer oldalas, olykor több száz kilogramm súlyú - peranyagokat, tíz-húsz, vagy ennél is nagyobb számú vádlottal, hónapokon, éveken át, számos szakértő bevonásával zajló, egy ember számára már-már áttekinthetetlen terjedelmű bizonyítási eljárással - érvelt szándéka mellett Baka András.

Az ilyen monstre bűntető vagy gazdasági pereknél alapfeltétel a bíró tehermentesítése, hogy lehetőség szerint más ügyet ne kelljen tárgyalnia, és minden adminisztratív segítséget meg kell adni a számára, hogy az adott "nagy ügyre" összpontosíthasson - mondta, megjegyezve, hogy a bonyolult bírósági ügyeknél látni kell azt is: az eredményes befejezés nem képzelhető el a sok szereplő magas színvonalú és korrekt együttműködése nélkül.

Ahogy a helyes irányba lefolytatott alapos nyomozás, a kifogástalan vádirat, a minőségi ügyvédi munka és a felkészült szakértők mind elengedhetetlen segítséget jelentenek a bírónak ahhoz, hogy a mozaikokból korrektül rekonstruálhassa az ügyet, s az egyes részmegállapításokból helyes végkövetkeztetésre juthasson, úgy ezek hiánya nem egyszer szinte törvényszerűen viheti tévútra az igazságszolgáltatást, mégoly lelkiismeretes bírói munka esetén is - magyarázta.

Baka András megemlítette, hogy a nyilvánosságban ismertté vált ügyek ebből a szempontból egyáltalán nem a valós összképet mutatják, hiszen az évi, hozzávetőlegesen mintegy 370 ezer peres ügy 80 százaléka első fokon jogerősen lezárul, és a fennmaradó ügyek túlnyomó többsége is megnyugtatóan ér véget másodfokon. Az pedig a nagy múltú jogállamok igazságszolgáltatásával is előfordul, hogy egyes ügyek "félremennek", hiszen ahol emberek dolgoznak, ott a hiba teljesen nem szűrhető ki - tette hozzá.

A főbíró szerint a perek elhúzódása nem általános jelenség, az ország nagy részén naprakészek a bíróságok. Az eljárások elhúzódása évtizedek óta elsősorban a fővárosban és Pest megyében, illetve néhány kisebb bíróságon figyelhető meg, ott, ahol aránytalanul nagy a munkateher és gyakoriak a bonyolult ügyek.

Ez pedig strukturális probléma, amelyre nem lehet az a megoldás, hogy időről időre bírák tucatjait rendelik ki az éppen jól álló bíróságokról oda, ahol súlyos elmaradásokkal küszködnek. A strukturális problémák ad hoc megoldásokkal nem, csak szerkezeti átalakításokkal oldhatók meg, ehhez pedig - a kétharmados jogszabályokkal körülbástyázott bírósági rendszer esetében - jogalkotásban megnyilvánuló politikai akarat kell - hangsúlyozta Baka András.

Az ország legnagyobb helyi bírósága, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) már a két világháború között is túlterheltséggel küszködött - említett példát a megoldandó feladatok közül a főbíró. Nyilvánvaló, hogy miközben a két-két kerületet összefogó fővárosi helyi bíróságok szinte naprakészek, a PKKB önerőből képtelen megbirkózni a tucatnyi fővárosi kerületből rázúduló peres ügyekkel, amelyekhez a székhelyi bíróságra jellemző kizárólagos illetékességű ügytípusok is járulnak. Oda tartoznak az országban teljesen speciális helyzetet betöltő főváros ügyei, például a parkolással, vagy számos multicég tevékenységével összefüggésben.

Mindezek alapján tartós, megnyugtató megoldást csak a munkateher kiegyensúlyozottabb elosztása, a bírósági szerkezet, illetve a hatásköri és illetékességi szabályok megváltoztatása hozhat - szögezte le Baka András.

A főbíró szerint mindazonáltal Magyarországon a nagy igazgatási szervezetek közül az egyébként sokszor jogosan kritizált bírósági rendszer még mindig az egyik legjobb. Egyértelműen kedvező a helyzet a korrupciós fertőzöttséget tekintve is, hiszen e tekintetben a magyar bírói szervezet egésze érintetlennek mondható. Ami ebben a régióban az állami szervezeteket elnézve nem kis teljesítmény – jegyezte meg, elismerve, hogy a sok ezer embert foglalkoztató szervezetekben előfordulhatnak elszigetelt esetek, megtévedt egyének.

A magyar bírósági szervezetben vannak olyan területek, ahol fokozottabb korrupciós nyomás érzékelhető, ilyen például a felszámolási eljárás, ahol egyes szükséges jogalkotási lépések már megtörténtek, de a garanciális szabályok még nem léptek hatályba – mondta Baka András.

A bíróságok gazdálkodásáról szólva a főbíró elmondta: a magyar igazságszolgáltatás alulfinanszírozott, dologi kiadásokra nincs elég pénz, a bírósági épületek egy része leromlott állagú, kirívóan méltatlan körülmények között dolgoznak például a Debreceni Városi Bíróság, vagy a Pest Megyei Bíróság bírái.

Az idén válságköltségvetéssel kell a működést biztosítani, ezt az időszakot túl kell élni valahogy, hosszabb távon viszont semmiképpen nem tartható, hogy az ország a nemzeti jövedelem mindössze 0,7 százalékát költi az igazságszolgáltatásra, ami európai mércével mérve elkeserítően alacsony arány - mondta Baka András.