A kormány hajthatatlan

A kormány azt javasolta, hogy Országgyűlés változatlan tartalommal fogadja el újra a Ptké.-t, és négy másik, a Ptk.-hoz kapcsolódó, a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött jogszabályt - jelentette be Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár az alkotmányügyi bizottság ülésén.

E szerint az eredetileg tervezett időpontokban lépne hatályba a Ptk.: 2010. május elsején a második könyve és alapelvei lépnének életbe, így a személyekre, a gondnokságra, a cselekvőképességre, az alapítványokra és a személyiségi jogokra vonatkozó szabályok. A kódex többi része 2011. január 1-jétől lenne hatályos, de van olyan rendelkezés is, amely 2015-től.

Avarkeszi Dezső azt mondta: a kormány álláspontja szerint a Ptk.-t érintő törvényeken nem kérhető számon az ezek alapját képező, elfogadott és már ki is hirdetett Ptk. tartalma, sőt, az lenne kifogásolható, ha ezek ellentétben állnának a köztársasági elnök által már aláírt Ptk.-val, ezt viszont Sólyom László nem állapította meg.
Hozzátette: május 1-jén száz paragrafus lét hatályba, a többi csupán jövőre, így biztosított a jogalkalmazók a felkészülése.

Emlékeztetett, hogy az első két könyv hatályba lépését civil szervezetek is kérték, emiatt a köztársasági elnökhöz is fordultak.

Répássy Róbert, az alkotmányügyi bizottság fideszes alelnöke a bizottsági vitában felhívta a figyelmet a köztársasági elnök levelének utolsó bekezdésére, amelyben Sólyom László ezt írta: "Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényt az után fogadja el, hogy a Ptk. átfogó felülvizsgálatát végrehajtotta, továbbá, hogy ezt követően a Ptk. hatályba lépésének időpontját egységesen, legkorábban 2011. január 1. napján állapítsa meg."

Mint mondta, teljes mértékben egyetértenek a köztárasági elnökkel, a kormány óriási hibát követ el. Mégis, kinek érdeke, hogy a polgári törvénykönyv kéthónapos felkészülési idővel lépjen hatályba, ha a jogászi szakma jelezte, nem kér belőle? - kérdezte a Fidesz politikusa. Szerinte a kormány dacból, politikai presztízsokokból kényszeríti rá a jogászi szakmára ezt a törvényt.

Répássy Róbert szerint "oktrojált" polgári kódexként vonul be a törvény a magyar jogtörténetbe.

A Fidesz nem támogatja, hogy változatlan formában még egyszer elfogadja a parlament a visszaküldött törvényeket - szögezte le a bizottság alelnöke. Hozzátette: azon gondolkoznak, miként oldják meg azt a problémát, hogy bár május 1-jén hatályba lép, de "sokáig nem marad hatályban ez a törvény". Ezt megfelelő alkotmányos eszközökkel meg kell oldani - húzta alá.

A szocialista Frankné Kovács Szilvia úgy vélte: a Fidesz minden eszközzel meg akarja akadályozni az új Ptk. létrejöttét. Szerinte a jogkövető állampolgárok, a vállalkozások számára fontos annak megalkotása. Szép Béla (MSZP) azt tette hozzá, hogy a Ptk.-val szemben nincsenek alkotmányos aggályok, az államfő sem kért normakontrollt.
Csiha Judit, a bizottság szocialista elnöke felhívta a figyelmet: a Ptk. két könyve lép hatályba május 1-jén, az egész törvény azonban csupán 2011. január 1-jén.
A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) december 22-én közölte: a köztársasági elnök nem írta alá a Ptké.-t, és megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Az államfő további négy, a Ptk.-val összefüggő jogszabályt sem írt alá.

Sólyom László egyrészt általában nem értett egyet azzal, hogy a törvényhozó hatályba léptessen egy olyan Ptk.-t, amely átgondolatlansága és ellentmondásai miatt nem alkalmas a mindennapi életben való alkalmazásra. Másrészt aggályosnak tartotta a lépcsőzetes hatályba léptetést is, mert így a jogalkalmazóknak néhány hónapon belül kétszer is igen terjedelmes jogszabályváltozásra kellene felkészülnie.
A parlament december 14-én 196 igen, 151 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett fogadta el a Ptké.-t.

Az alkotmányügyi bizottság jövő hétfőn tárgyalja a szintén az államfő által megfontolásra a parlamentnek visszaküldött a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényt.