Az EP strasbourgi plenáris ülésén lefolytatott vitában Diego López Garrido, az uniót elnöklő Spanyolország EU-ügyekkel foglalkozó államtitkára és Stefan Füle, az új cseh biztos elsősorban az igazságügyi reformok terén sürgetett előrelépést.

A bővítési jelentések vitájához hozzászóló magyar képviselők közül Göncz Kinga (MSZP) azt hangoztatta, hogy "a délkelet-európai országok csatlakozási folyamatának előrehaladása az Európai Uniónak eminens érdeke, hisz ennek a régiónak a stabilitása, prosperitása, a reformok előrehaladása ... nemcsak a csatlakozni kívánó ország számára fontos, hanem az egész Európai Unió számára".

Schöpflin György (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csupán politikai folyamatról van szó, hanem a társadalom hozzáállásán is változtatni kell, hogy alkalmazkodjon "egy radikálisan eltérő formához és tartalomhoz, amely az unióban fejlődött ki".

Tabajdi Csaba (MSZP) egyebek között arról beszélt, hogy "minden lényeges problémát és szomszédsági viszonyt rendezni kell a csatakozás előtt, mert a csatlakozást követően az unió tehetetlen".

Törökország esetében Tabajdi úgy vélte, "amíg a kurdok nem kapnak legszélesebb autonómiát, amíg a nők és a szexuális kisebbségek joga nincs megoldva, és amíg nem kér bocsánatot Törökország az örmény népirtásért, nem lehet az unió tagja".

Ugyancsak Törökországról szólt Balczó Zoltán (Jobbik), aki szerint "ha az EU fontosnak tartja kulturális örökségét mint összetartó erőt, Törökországnak nincs helye az unióban". Hozzátette: a török csatlakozás precedenst teremthetne, márpedig szerinte Izraelnek sincsen helye az uniós közösségben.