A szélsőjobboldal előretöréséről rendeznek konferenciát

Paul Lendvai a Rasszizmus és intolerancia - A szélsőjobboldal megerősödése és a kisebbségek elleni támadások Kelet-Közép-Európában című konferencián megállapította: Ausztriában, Európa 4. leggazdagabb országában is van idegengyűlölet a muszlimok ellen, és az ezt programszerűen megfogalmazó párt nagy népszerűségre tett szert. Önmagában a magas életszínvonal nem jelenti azt, hogy "egy népet nem lehet elbutítani" a rasszizmussal - fogalmazott.

A professzor rámutatott: Svájcban is van idegengyűlölet, amelynek aránya társadalmi támogatottsága Zürichben 22 százalék. Ezen kívül hozott példákat Finnországból, Dániából és Bulgáriából is a szélsőjobboldal előtörésére. Ennek leküzdésében nagy felelőssége van a pedagógusoknak és az íróknak - tette hozzá.

Kitért arra, hogy Szlovákia és Magyarország kapcsolatát is befolyásolja a nacionalizmus, ami "egy gazdasági és politikai őrültség", mert a magyar kisebbség ellen "teljesen értelmetlenül szítanak gyűlöletet a nyelvtörvénnyel". A Balkán népeinek egy részét úgy említette, mint amelynek tagjai "nem tanultak a múltból", mert "még mindig van nimbusza bizonyos körökben" a tömeggyilkosoknak.

Ladányi János elmondta, a rendszerváltás után megszűnt másfél millió munkahely Magyarországon, ami az alacsonyan kvalifikált munkaerőt érzékenyen érintette. Ennek során "a városi szegények a falvakba szorultak a rendszerváltás után", s "az elcigányosodott falvak ma már térségekké értek össze". Itt nem egyszerűen munkanélküliségről van szó, hanem arról, hogy van egy réteg, amelyik egyáltalán nem részesül a társadalmi munkamegosztásból - folytatta.

A professzor utalt arra, hogy a tartósan munkanélküli és kirekesztett népesség a rendszerváltás után nem érezte meg a gazdasági növekedést. A szociális problémák megoldása helyett a kormányzat és az önkormányzatok azonban egymásra hárították a felelősséget. A kisebbségi önkormányzati rendszerrel szerinte pedig az a probléma, hogy költséges, és a romák esetében "intézményes politikai gettó".

Ladányi János emlékeztetett arra, hogy a mai magyar iskolarendszer az egyik legszegregáltabb a régióban, ami "a demokratikus berendezkedést is veszélyezteti". Arról, hogy "nem lehet értelmes módon beszélni manapság a roma integrációról", véleménye szerint nem csak a szélsőjobboldal, hanem a konzervatív és a baloldali pártok is tehetnek.

Tamás Gáspár Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének főmunkatársa kiemelte: a szolga módjára élő bevándorlók integrálása az állam dolga, aminek viszont egyre kisebb erőforrása van, ezekért pedig "élethalálharc folyik".
Magyarországon meglátása szerint az állami intézmények "az integráció akadályait magasítják", s a társadalomban elfogadott az erőszak. A közjónak viszont mindenkire ki kell terjednie, ami a személyi autonómiából következik. Ha ez összeomlik, akkor sokkal több nyomás nehezedik a társadalom egyes részeire, és előtérbe kerülhet az erőszak.
A polgári demokráciáknak egalitariánusnak kell lenniük, amelyek ha nem hajlandók a profit, a katonai költségek és a középrétegek jövedelmének erőteljes csökkentésére, akkor ezek a polgári demokráciák összeomolhatnak.

Tóth András szociológus közölte: a munkaerő-piaci változások vesztesei és nyertesei is csatlakozhatnak a szélsőjobboldalhoz. A vesztesek a nacionalizmus alapján, míg a nyertesek azért, mert úgy vélik, hogy a rend biztosítja a pozícióikat. Interjúik során azt tapasztalták, hogy minden társadalmi rétegből kerültek ki a szélsőjobboldal hívei. A mérsékelt jobb- és baloldali pártok hívei is nyitottak lehetnek a jobboldali radikalizmus egy-egy hívószavára a gazdasági válság idején - hangsúlyozta.

Mint mondta, a Jobbik felemelkedésének okai a gazdasági válság mellett: "a politikai diskurzus radikalizálódása, brutalizálódása", illetve az, hogy az őszödi beszéd után a baloldal legitimitása megroppant, amit a korrupciós ügyek megerősítettek.

Tóth András rávilágított: a gazdasági helyzet várható lassú javulása önmagában nem elég a politikai radikálisok visszaszorításához, ahhoz a politikai válság felszámolása is kell. Szerinte a Jobbik hatására is húzódik középre a Fidesz, illetve ebben közrejátszik a Bajnai-kormány sikere is. A hatékonyabb küzdelmet a szélsőjobb ellen pedig a jogállami intézmények erősítésével és a mérsékelt bal- és a mérsékelt jobboldal együttműködésével lehet megvalósítani - fűzte hozzá.

Jeskó János, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója azt mondta: a szélsőjobboldal kapcsolatteremtésében elsődleges szerepe volt az internetnek, amely összekötötte a fasiszta szervezeteket, a futballszurkolók egy részét, a hagyományőrzőket, a népfőiskolákat, a nemzeti rockzenekarok rajongótáborát, az alternatív könyvkiadókat és a táltos egyházakat.

Az újonnan előretörő szélsőjobboldalnak új nyelvezete van, ami rasszista és sértő kifejezéseket tartalmaz. Ugyanígy jellemző rájuk a nemzeti irodalom újragondolása, az "etnobiznisz", ami "valóságos iparággá vált Magyarországon". Történelemszemléletekre jellemző a Horthy-korszak kultusza, a szentkorona eszme, a hun-szkíta eredet hangoztatása és a rendszerváltás vitatása. Ezek a többség számára tolerálhatatlan eszmék - juttatta kifejezésre.