Az idei Lábán Rudolf-díjak sorsa

A XX. századi európai modern táncművészet legjelentősebb újító személyiségéről elnevezett, a Trafó és a MU Színház által alapított szakmai elismerést ötödik alkalommal ítélték oda. A független esztétákból, kritikusokból és szakújságírókból álló zsűri a 2009-ben Magyarországon bemutatott táncelőadásokból összesen kilenc produkciót nevezett a két Lábán Rudolf-díjra.
A jelölt koreográfiák közül Duda Éva rendező-koreográfus Lunatika című darabjáért, Kovács Gerzson Péter pedig a TranzDanz számára készített re-DNS című koreográfiájáért kapta meg a díjat. Duda Éva a Trafó felajánlásának köszönhetően 1,5 millió forintot, Kovács Gerzson Péter pedig a MU Színház által felkínált 500 ezer forintot használhatja fel következő előadása elkészítéséhez.

A zsűri tagjai ebben az évben: Artner Szilvia "Sisso" újságíró, Fuchs Lívia tánctörténész, tánckritikus, Halász Tamás kritikus, muzeológus, Koren Zsolt újságíró, szerkesztő, Králl Csaba tánckritikus, Kutszegi Csaba szerkesztő, tánckritikus, Péter Márta tánckritikus, Rényi András esztéta, Százados László művészettörténész és Tóth Ágnes Veronika kritikus volt.

A díj első átadásakor, 2006-ban (még más rendszerben) Frenák Pál, Goda Gábor, Horváth Csaba, Kovács Gerzson Péter, Kun Attila, Ladányi Andrea és Nagy József egy-egy alkotását tüntette ki a szakmai zsűri. A második alkalommal, 2007-ben a 12 nominált koreográfia közül az elismerést Réti Anna Lélek pulóver nélkül című szóló koreográfiájáért és Horváth Csaba saját társulata, a Fortedanse számára készített &Echó című darabjáért kapta meg. 2008-ban a 10 jelölt közül Pataky Klári a Nagyon jól vagyok, lszi ne keress és Frenák Pál az Instinct című koreográfiáért vehette át az elismerést. Tavaly Ladányi Andreának, a Borlai Gergő dobossal közösen készített BL című koreográfiájáért és Bozsik Yvette-nek Menyegző című darabjáért ítélték oda a Lábán Rudolf-díjat.

Lábán Rudolf táncos-koreográfus, táncelméleti kutató 1879-ben született Pozsonyban, tanulmányait Budapesten, Párizsban, Bécsben végezte. Első iskoláit 1910-ben Münchenben és Asconában alapította, később Zürichben, Nürnbergben, Stuttgartban, Mannheimben, Hamburgban, Berlinben és Angliában dolgozott. Az ő nevéhez fűződik az "ideális" táncszínház modellje, a térharmónia-elmélet és a kinetográfia, vagyis a táncjelírás is. Számos intézményt, mozgásstúdiót alapított, ahol tanítványai tovább folytatják az általa elkezdett tevékenységet.