Miért bukott 250 ezer szavazót a Fidesz?
Miért bukott 250 ezer szavazót a Fidesz 30 nap alatt? Miért nem képes az MSZP begyújtani a rakétákat? Mire számíthat az MDF-SZDSZ formáció áprilisban? Mi a Jobbik változatlan erősödésének titka? A választók akaratának aktuális elemzéséből mindez kiderül.
2010. február 12. péntek 15:59 - Nagy András
A Szonda Ipsos
legfrissebb kutatása szerint nagyjából negyedmillió szimpatizánst bukott a Fidesz az elmúlt egy hónapban. A jelentés megállapítja, hogy a veszteségeket főképp a nyugdíjasok, valamint az alacsony iskolázottságúak körében szenvedték el Orbánék, a távozókból azonban nem Jobbik szavazók, hanem bizonytalanok lettek.
A szocialisták továbbra sem képesek utazósebességbe kapcsolni, táboruk változatlan, a múlt hónaphoz hasonlóan ezúttal is a választókorú össznépesség 14 százalékának voksával számolhatnak csupán. Ha már itt tartunk: ugyanebben az összevetésben Fidesz 32, a Jobbik pedig 7 százalékon áll.
Alig nő a szavazókedv
Az elemzésből az is kiderül, hogy az elmúlt egy hónapban 43-ról 46 százalékra emelkedett a választási kedv, de négy évvel ezelőtt 58 százalékos volt a részvételt tervezők aránya. A bizonytalanok és passzívak aránya is szokatlanul magas: 42 százalék, szemben a 2006-os 31 százalékkal.
Vona Gábor nemzeti radikális pártja tehát tovább erősödött, ugyanis a Jobbik a biztos választók körében az eddigi legjobb közvélemény-kutatási eredményt, 14 százalékot ért el. A Fidesz itt is rontott, 63-ról 58 százalékra, az MSZP pedig lényegében a múlt hónaphoz hasonlóan teljesített: akkor 21, most 22 százalékon áll.
A többi párt támogatottsága sem változott, az MDF-nek 2, az SZDSZ-nek és az LMP-nek 1 százaléknyi eltökélt választója van, a KDNP statisztikai értelemben ma is mérhetetlen – áll az 1550 fős, reprezentatív felmérésben.
Zavar támadt az erőben
Az adatok amellett, hogy az alapvető erőviszonyokban azért nem mutatnak változást, számos kérdést felvetnek. Hogyan és miért vesztett 250 ezer szavazót a Fidesz egyetlen hónap leforgása alatt? Miért az idősek körében vált leginkább kegyvesztetté? Lehet, hogy az ellenzéki párt bukta el a nyugdíjvitát? Hogyan erősödött már megint a Jobbik, amikor az elmúlt időben mintha a szokottnál is kevesebbet mutatkozott volna médiában? Mi lesz az MDF-SZDSZ sorsa? A válaszokat Juhász Attilától politikai elemzőtől vártuk.
A Political Capital (PC) igazgatóhelyettese szerint a Fidesz elmúlt hónapbeli vesztesége jelentősnek mondható, azonban egyetlen havi változásból még korai lenne az ellenzéki párt hanyatlására következtetni. Lehetséges okként pedig az elmúlt hetekben jelentős sajtóvisszhangot kiváltó kampánytémákat nevezi meg, amelyek „a Fidesz politikájával kapcsolatban zavart kelthettek”.
Sem a nyugdíjvita, sem az ingatlanadó körüli hercehurca nem kedvezett a Fidesznek – állapítja meg Juhász, hozzátéve, hogy ezen témák felmerülése bizonyos választói csoportok körében a Fidesz hitelességét kérdőjelezhette meg. S ha ehhez hozzátesszük, hogy a Szonda-felmérés szerint az Orbánéktól a közelmúltban elpártoltak leginkább a nyugdíjasok közül kerültek ki, akár arra a következtetésre is juthatunk, hogy az ún. nyugdíjvitából a Fidesz került ki vesztesen. A nyugdíjvita az elemző szerint sem a Fidesz malmára hajtotta a vizet. Mint Juhász fogalmaz, az hogy az ellenzéki párt egyáltalán magyarázkodásra, egyszersmind defenzív viselkedésre kényszerült
egy konkrét témában, az mindenképpen hátrányosan érintette a minden konkrétumot kerülni kívánó stratégiáját.
Érdemes megfigyelni azonban a Fidesz erre adott reakcióját is – mutat rá Juhász Attila, aki szerint az, hogy évértékelője után a héten Orbán Viktor
kézzelfogható ígéretekkel is előállt, jelzi, hogy a párt feledtetni, vagy inkább háttérbe szorítani kívánja a nyugdíjvitát.
MSZP: a szavazóknak úgy tűnik, nyolc…
Ahhoz azonban, hogy az erőviszonyokban továbbra sem érzékelni különösebb változást, a szocik is vastagon hozzájárulnak. Nekik ugyanis, - bár
a legnagyobb tartalékkal rendelkező pártnak tartják őket – továbbra sem sikerül begyújtaniuk a rakétákat, vagyis emelni enervált táboruk szavazókedvét.
Juhász Attila ezt nem is csodálja. Úgy véli, az MSZP jelenlegi stratégiája, amely szerint elsősorban a nyugdíjas réteget akarja feltüzelni a Fidesszel való riogatással, egyelőre süket fülekre talál. Nyolc év kormányzás és a
BKV-botrány árnyékában persze keveseket lephet meg eme taktika eredménytelensége. Az elemző szerint a szociknak
pozitív kampányelemekre is kellene építeniük, ilyeneket azonban maximum helyi szinten láthatunk tőlük. (A távhő áfájának csökkentésének, vagy az energiabiztonság megteremtésének propagálásával azonban aligha lehet választást nyerni – a szerk.)
MDF-SZDSZ: szabad, demokrata fórum kerestetik
Az MDF-SZDSZ helyzetéről szólva Juhász elmondta, hogy a különböző mérésekből e máig formálódó szövetség (?) esetében lehet a legkevésbé kiindulni. Az viszont biztos, - szögezi le – hogy az MDF helyzete nagyon nehéz, az SZDSZ-ről, mint pártról pedig már nem is igazán lehet beszélni. Juhász szerint ebben a bonyolult történetben az a legérdekesebb, hogy az MDF mit vár SZDSZ-el való megállapodásától.
Hiszen az SZDSZ szavazói épp azért hagyták el a liberális pártot, mert 180 fokban elfordult attól az értékrendtől, amit eredetileg, a rendszerváltáskor képviselt. Most pedig ez az új, konzervatív fordulatot vett SZDSZ fog össze azzal az MDF-el, amelyben viszont megjelentek azok a liberálisok, akik miatt eredetileg megingott a bizalmuk az SZDSZ-ben. Valószínűbb tehát, hogy ez a történet inkább visz, mint hoz a Fórum konyhájára – vonja le következtetését az elemző.
Kérdés persze, hogy a Bokros Lajossal harcba szálló MDF mennyire törekszik az ex-SZDSZ szavazók meghódítására. (Rossz nyelvek szerint a szövetség koránt sem annyira a választókról, mint inkább a kampányhoz szükséges anyagiak összeadásáról szól.) A több mint 700 ezer bizonytalan, de választásra jogosult hazánkfia között ugyanis vélhetően jó páran (a Szonda szerint úgy 200 ezren) akadnak, akik sem a Fideszre, sem az MSZP-re nem adnák voksukat, de mérsékelt meggyőződésük miatt szívesen szavaznának egy magát középre pozicionáló pártra. Juhász szerint az MDF stratégiája, ha valóban erre irányul, nem egy rossz gondolat, csak változatlanul fönnáll a kérdés, miért kell ehhez az SZDSZ, mint szövetséges.
A Jobbik „személyes” varázsa
S, hogy a Jobbikról is essék néhány szó. Vonáék az elmúlt hónapban is növelték népszerűségüket, annak ellenére, hogy
a kampány szempontjából kiemelten fontos témákban alig-alig jutott el üzenetük a média fősodrába. Juhász szerint az, hogy a sajtót nem igen érdekli, hogy szakpolitikai kérdésekben mit mond a Jobbik, nem jelenti azt, hogy a párt ne venne részt aktívan a kampányban.
A Jobbik erőssége ugyanis a nyilvánosságtól mentes személyes korteskedés – mondja. Ezt jól érzékelteti, hogy a párt január és április között körülbelül 4000 (!) lakossági fórumot tart, s az ajánlószelvényeket is minden más indulónál aktívabban szedegeti össze. S akkor a saját szavazótábor egyben tartására és erősítésére kiválóan alkalmas internetes jelenlétükről még nem is beszéltünk – teszi hozzá az elemző, aki szerint a Jobbik a látszat ellenére hihetetlenül aktív kampányt folytat. Ennek fényében már korántsem meglepő a Vona-féle formáció változatlan előretörése.