Szabó Lajos, a költségvetési bizottság szocialista tagja hétfőn újságíróknak azt mondta: a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott hétfői tárgyalások mutatják, hogy elismerik a magyar erőfeszítéseket.

Az MSZP-s politikus szerint mindannyian büszkék lehetünk a magyar gazdaság teljesítményére, arra, hogy 2009-ben, a világgazdasági válság legmélyebb pontján is 17 százalékkal többet teljesített, mint 2001-ben.

Az inflációval kapcsolatban megjegyezte, hogy a 2001-es 9,2 százalékos pénzromlással szemben ez a szám 2009-ben 4,5 százalék volt. 2002-ben 252 milliárd forintot tartalmazott a költségvetés családtámogatás címén, idén pedig 534 milliárd forintot - tette hozzá.

Szabó Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy agrár- és vidékfejlesztésre 2001-ben 206-207 milliárd forintnyi fejlesztési pénz jutott, 2009-ben pedig 613 milliárd forint.

A nyugdíjak reálértéke 2001-hez képest 2009-ben 26 százalékkal nőtt, a méltányossági nyugdíjrendszert visszakerült a rendszerbe - szögezte le.

Gúr Nándor, a foglalkoztatási bizottság szocialista elnöke ehhez azt tette hozzá, hogy 2010-re több mint duplájára nőtt az átlagkereset összege, 2001-ben nettó 65 ezer forint volt ez az összeg, ma pedig 140 ezer forintnál több. A válság ellenére csaknem 3,8 millió ember van a munkaerőpiacon, jövedelmet szerez, adóforintokat fizet - emelte ki.

1998-2002 között, amikor a mai ellenzék kormányzott, nem volt olyan esztendő, amikor a foglalkoztatási adatok jobbak lettek volna, mint 2002 és a válság bekövetkezte előtti bármelyik esztendőben - húzta alá a szocialista politikus.

Nincs szégyenkezni valója a mai kormányzópártnak, tennivalója van - fogalmazott.
Hétfőn jelentették be, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság elégedett a magyar vállalások teljesítésével, de aktuális felülvizsgálatuk ismertetésekor egyöntetűen felhívták a figyelmet arra, hogy az idei és a jövő évi hiánycél továbbra is csak szigorú fiskális politikával érhető el, és emellett szükség lehet a tartalékok újra feltöltésére is.

Az IMF ötödik felülvizsgálatát követő sajtótájékoztatón Oszkó Péter is megerősítette a delegációvezetők észrevételeit, és jelezte: a kormány arra készül, hogy teljes egészében befagyassza a stabilitási tartalékot.

Varga Mihály hétfőn ennek kapcsán azt mondta: a változást most már nemcsak Magyarországon belül, hanem az országon kívül is várják. A Fidesz alelnöke a Parlamentben újságíróknak azt mondta: ezt mutatja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációjának hétfői budapesti sajtótájékoztatója is, ahol elmondták, esélyt látnak arra, hogy egy következő kormány gazdaságpolitikája következtében az államadósságnak a GDP-hez viszonyított 80 százalékos mértéke öt év múlva 65 százalékra csökkenjen.

Felidézte, 1998 és 2002 között úgy növekedett a gazdaság, és bővült a foglalkoztatottság, hogy közben az államadósság mértéke a maastrichti kritérium, azaz 60 százalék alá került.

Varga Mihály úgy fogalmazott: az adatok azt mutatják, hogy a magyar gazdaság nincs túl a válságon, ahelyett, hogy kezelték volna, inkább mélyítették azt. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, gazdasági és politikai változásra egyaránt szükség van - tette hozzá.